A zsidóság egyik legfontosabb ünnepének Jom Kippurnak (יוֹם כִּפּוּר) előírásai, szokásai hűen tükrözik a nap szellemiségét, mondandóját.
Bár idén a koronavírus járvány miatt nem ajánlott, de máskor Jom Kippur beköszöntének reggelén szokás alámerülni a rituális fürdőben, a Mikvében, hogy fizikailag is megtisztulva tudjuk fogadni a szent napot.
Szintén szokás fogadalmakat, ígéreteket három tanú jelenlétében feloldani, és bocsánatot kérni embertársainktól mert: “…az embernek az I.ten ellen elkövetett vétkeit Jom Kippurkor megbocsátja; de az embertársa elleni vétkeit nem törli el mindaddig, míg az ember meg nem követi embertársát”.
A tisztaságot, a bűntől való mentesítést, megszabadulást szolgálja a Kápore (כפרות) szertartása is. A Kápore úgy zajlik, hogy a férfiak általában egy fehér kakast, a nők egy fehér tyúkot megforgatnak néhányszor a fejük felett, és egy erre az alkalomra összeállított szöveget mondanak el. E szertartás a jeruzsálemi Szentélyben bemutatott áldozatot is jelképezheti, más vélemény szerint az állat az embert, tehát önmagát helyettesíti, az ő bűnei, vétkei mintegy “átszállnak” a szárnyasra. Ezt a baromfit, a kialakult gyakorlat szerint, meg lehet váltani pénzzel is, és azt a rászorulóknak adományozni. Ezt a szertartást biztonságos távolságtartás mellett a járványhelyzetben is megtehetjük.
Szokás a temetőbe is kilátogatni, felkeresni az elhunytak sírját, emlékeztetni önmagunkat a halálra, mely a bűnök eredménye. Hagyományosan az igaz emberek sírjait látogatjuk meg és kérjük közbenjárásukat érdekünkben az Égi Bíróság előtt. Ilyenkor a szokásosnál több adományt adunk szem előtt tartva, hogy: “…a jótékonyság megment a haláltól”