Vájigás (וַיִּגַּש) hetiszakaszának háttere

Vájigás (וַיִּגַּש) hetiszakaszának háttere

Nemigen van a Tórában még egy olyan összefüggő, több egymást követő hetiszakaszt átölelő elbeszélés, mint József története. Nem összehasonlítva más műfajokkal, mégis a “folytatásos regényekre” emlékeztet a történet. A drámai csúcsokon a legkiélezettebb helyzetben szakad meg az olvasmány, további töprengést adva az olvasónak a folytatást illetően.

A Vájigás (וַיִּגַּש) hetiszakasz drámai szituációjának megértéséhez szükséges az előzmények rövid felelevenítése. A világot sújtó éhínség átterjedt Kánaán országára is. Jákob hallotta, hogy Egyiptomban kapható élelem. Ezért tíz fiát elküldi, hogy vásároljanak gabonát. Mivel soha nem hitte el, hogy József meghalt, megkéri fiait, nézzenek körül a nagy országban, hátha a testvérükre bukkannak. Benjámint, kedvencét nem engedi el a kalandos útra.

A testvéreket elveszett fivérük miatt mardossa a lelkiismeret, ezért az egyiptomi főváros tíz kapujába egyenként mennek be, hogy a város eldugott pontjain is kereshessék fivérüket. József megismeri testvéreit, de azok nem őt. Érkezésük módja – a tíz kapun való bejövés – ürügyet szolgáltat Józsefnek, hogy kémeknek nevezze a vándorokat.
Nem is bosszúból, hanem hogy szívük őszinteségéről meggyőződjön. Benjámint követeli, Simeont túszként magánál tartja és meghagyja nekik, hogy Benjámin nélkül ne kerüljenek a szeme elé. A vásárolt gabona árát visszacsempészi a testvérek zsákjába.

Telt-múlt az idő, a Kánaánba hozott élelem elfogyott újért csak Benjáminnal lehetett menni, amiről Jákob hallani sem akart. Jehuda kezességet vállalt, hogy épségben visszahozza Jákob legkisebb fiát, így erős unszolásra Jákob is hajlik a szóra. József jó szívvel fogadja a testvéreket, Simeon szabadságát is visszaadja, hangulatos vacsorát fogyasztanak el. Benjámin zsákjába az alkirály elrejtet egy ezüstserleget, amelyet meg is találnak József emberei. Benjámint elfogják. A testvérek felajánlják, hogy foglyok maradnak Benjámin helyett. De József ragaszkodik a “vétkes” megbüntetéséhez.

“וַיִּגַּ֨שׁ אֵלָ֜יו יְהוּדָ֗ה”És  odalépett hozzá Jehuda
Ekkor lép elő Jehuda. Bátran az alkirály szemébe mondja, hogy nem erről volt szó. József megígérte annak idején, hogy Benjámin szabadon visszatérhet apjához, mert “lelkük össze van kötve”. Még egy megpróbáltatást nem bírna ki az öregember. Szeretett felesége meghalt, az egyik fia elment tőle, nem is látta azóta, a másik fiát is elveszíti, búbánatában a sírba száll. Kéri Jehuda, hogy maradhasson Benjámin helyett, mert nem nézheti atyjának szerencsétlenségét, szenvedését. Jehuda szavai nem is hatástalanok. József nem bír uralkodni magán és leleplezi kilétét testvérei előtt.

“וַיִּגַּ֨שׁ אֵלָ֜יו יְהוּדָ֗ה”És  odalépett hozzá Jehuda
Jelenthetnek ezen szavak mást is. Előlépett Jehuda. Róla nevezik majd el Salamon halála után a Szentföld déli részét, Júdeát. Nevéből származik a zsidó szó. Eszter könyve Mordechájt is Jehudi-nak, zsidó férfinak nevezi. Mind a vallás, mind a nép megnevezése származik Jákob fiától.

A történetre visszatérve József megnyugtatja testvéreit, hogy ne legyen lelkiismeret furdalásuk. Az egész kalandos történet isteni forgatókönyv része volt. Azért, hogy ő Egyiptomba jusson, neki ott feladata volt. Meg kellett menteni a fél világot az éhínségtől, többek között apját és testvéreit is. Ez országba kellett jutnia, mert így írta elő az Örökkévaló, hogy József és családja Egyiptomba jusson. Meg is hívja apját és testvéreit, azok háza népét, hogy csomagoljanak és telepedjenek le a számukra kijelölt Gósen földjén, el lesznek látva mindennel. Össze is csomagoltak fivérei és Jákob mind azt, amit elhozni lehetett a nagy útra, mintegy hetven ember jött le Egyiptomba.

Mert Kánaánból és később a Szentföldről mindig ” lemegyünk “. Még akkor is, ha a Kilimandzsáróra költöznénk onnan. Mint ahogy Kánaánba, vagyis a Szentföldre mindig ” felmegyünk “, még ha a Kilimandzsáró tetejéről vezetne is az utunk.

József testvérei és családjai Gósenbe telepedésével kezdődött a diaszpóra, egyelőre nagy tisztelet, kiváló körülmények közepette. Az Írás szerint:
“…és Izrael lakott Egyiptom országában, Gósen földjén, birtokukba vették és nagyon megszaporodtak és megsokasodtak”.

A józsefi történet ezzel véget ért. Mózes első könyvéből hátravan egy hetiszakasz, majd elkezdjük olvasni a második könyvet.

(Deutsch Gábor írása nyomán)