Ma este beköszönt az 5778-as zsinagógai új esztendő, vidámság és öröm tölti majd be lelkünket.
A zsidó Újév lényege a megtérés, a tsuvá (תשובה). Ilyenkor aki egész évben nem jár templomba, még az is elmegy, hogy meghallgassa a sófár hangját, és számba vegye az elmúlt év eseményeit. Bölcseink szerint a megtérés két részből áll: egyrészt a múltban elkövetett rossz megtagadása, másrészt az az ünnepélyes fogadalom, hogy a jövőben jobb leszek, mint voltam. A talmudi bölcsek szerint Ros Hásánákor az égi bíróságon három nagy könyvet nyitnak meg. Az egyikbe az igazak iratnak be, hosszú és jó életre. A másodikba azok, akik ennek épp az ellenkezői. Végül a harmadikba a közepesek kerülnek, akiket se ide, se oda nem lehet besorolni. Ezekkel Jom Kippurig vár az égi bíróság és ha érdemesnek találtatnak arra, hogy elfogadják megtérésüket, akkor beíratnak ők is a jók, az igazak könyvébe.
A boldogságot, és örömet hozó Ros Hasana ünnepnapjait követően már azonnal készülhetünk egyik legnagyobb gyászünnepünkre Jom Kippurra, hiszen Ros Hásáná és az Engesztelés napja közötti időszakban esedékes a 10 bűnbánó nap. Ennek szombatja, amely Jom Kippurt megelőzi a megtérés szombatja (שָׁבַת תשובה). Nevét Hosea próféta háftárájából nyerte ” Térj meg ó Izráel az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez, mert elbotlottál a te bűnödben…”
Ez az időszak komoly, de nem szomorú. Az egyén, a közösség, a világ sorsáról döntenek, de ott a remény: az Örökkévaló megbocsájt és döntése, ha megbánásunk őszinte, kedvező lesz.
Mózes szavai is e gondolatot sugallják:” Vájélech Moshe” – elment Mózes azzal a tudattal, hogy Izrael megbánja bűneit, az Örökkévaló megbocsájt és “Am Jiszroél Cháj”, a zsidó nép megmarad, élni fog, Mózes végrendelete szerint folytatja életét.
Ma, és az elkövetkezendő napokban tehát vigadjunk, ünnepeljünk, spirituálisan töltődjünk fel a zsinagógában és szeretetteink körében, hogy mindez kitartson az előttünk álló gyásznapok idejére is!