Sorsok és találmányok címmel nyílt kiállítás a Közlekedési Múzeumban arról, hogy miképp üldöztek, hurcoltak el, vagy öltek meg zsidó származású magyar tudósokat, alkotókat Magyarországon a holokauszt alatt. Azért gyűltünk össze, hogy emlékezzünk, és hogy ne következhessen be soha sehol hasonló borzalom. A kiállítás 2015. március 1-ig látható.
A kiállítás olyan tudósoknak, mérnököknek állít emléket, akik találmányaikkal, alkotásaikkal a magyar ipart, gazdaságot és a társadalmat szolgálták, ám végül munkaszolgálatra küldték őket a keleti front poklába, a gettóban, a Duna partján, vagy éppen koncentrációs táborokban pusztultak el. A kripton izzó feltalálója, a golyóstoll megalkotója, az első magyar számítógép építője, és még számos tudós, feltaláló – közös bennük, hogy sokat tettek Magyarország iparáért, tudományos felemelkedéséért, ám származásuk, vagy vallásuk miatt végül munkaszolgálatra küldték őket a keleti front poklába, a gettóban, a Duna partján, vagy éppen koncentrációs táborokban pusztultak el.
Olyan emberek, akik a magyar tudományos és gazdasági életben sikereket értek el, alkotásaik, találmányaik a mai napig meghatározzák a magyar ipart és tudományt. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tárlata azok előtt a zsidó honfitársaink előtt tiszteleg, akiket származásuk miatt megkülönböztetés és meghurcoltatás ért, s akik mégis kiváló alkotásokkal járultak hozzá Magyarország műszaki kultúrájához. A kiállításban e feltalálók, alkotók tárgyait, kísérleti eszközeit, hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat láthatnak a látogatók, így az első magyar számítógép, a nagy magyar gyógyszergyárak, a Richter és a Chinoin termékei, a Weiss gyár egy motorkerékpárja, a golyóstoll, és sok más olyan tárgy, amelynek alkotója érintett volt a borzalmakban.
Digitálisan olvasható Kozma László azon pepita-fedeles füzete, amelyben a Mauthausen-i és Günskirchen-i lágerekben – azért hogy szellemi és testi épségét megőrizze – telefonközpont terveket vázolt fel. A tárlat emlékeztet arra is, hogy a kutatások szerint az iparban dolgozó 140 ezer zsidónak a 95%-a kisiparos volt, illetve munkás és tanonc. Az ő munkájuk is hozzájárult Magyarország sikereihez, s a nácizmus őket is kitaszítottá tette. Jelen kiállítás főhajtás a magyar iparban dolgozó minden polgártársunk előtt, akiknek ártatlanul kellett szenvedniük a népirtás poklában.
A Sorsok és találmányok című kiállítás az alábbi kutatók, feltalálók életét mutatja be: Arany Dániel matematikus; Aschner Lipót, a Tungsram gyár felfuttatója és vezérigazgatója; Bíró László József, a golyóstoll megalkotója; Bródy Imre, a kripton töltésű izzólámpa feltalálója; Goldberger Leó textilgyáros; Heller László, a mai napig használt Heller-Forgó hűtőtorony egyik névadója; Hiller József, a magyar alumíniumipar úttörője; Kozma László, az első magyar számítógép megépítője; Richter Gedeon, a Richter Gyógyszergyár megalapítója; Selényi Pál, a XX. század talán legjelentősebb magyar kísérleti fizikusa; Szily Pál orvos-kutató, a kolorimetriás pH-mérés kidolgozója; Wolf Emil, a Chinoin alapítója; a Weiss család tagjai. A Sorsok és találmányok című kiállításban bemutatott alkotók életútjáról a közeljövőben konferenciát is rendeznek a Közlekedési Múzeumban, valamint egy tanulmánykötet is megjelenik, amely a kiállítás katalógusát is tartalmazza.
(zetapress)