Radnóti Miklósra emlékezünk

Radnóti Miklósra emlékezünk

radMai nap Radnóti Miklósra emlékezünk

Radnóti Miklós születési nevén Glatter Miklós (1909. Május 5. – 1944. November 9.) híres magyar költő volt, akit Abda község határában 21 társával együtt tarkólövéssel végeztek ki.

Radnóti Miklós Budapesten, egy zsidó családban született. Életét jelentősen befolyásolta az a tény, hogy születésekor édesanyját és ikertestvérét elveszítette.

Erre a traumára utal az Ikrek hava című prózai munkája. Az utolsó éveiben a magyar társadalom elutasította Radnóti Miklóst zsidó mivolta miatt, de ő a verseiben nagyon erősen hangsúlyozza magyarságát.

Költészete keveredik az Avantgárd és Expresszionista témákkal, egy új klasszicista stílusban, melyre jó példa az Elégia. Szintén említésre méltó a romantikus szerelmi költészete is. Néhány korai versét a rövid életű Haladás című folyóiratban is közzétették.

1935-ben vette feleségül Gyarmati Fannit,(született 1912.) akivel a házassága rendkívül boldog volt. Radnóti Miklós 1943-ban tért át a katolikus vallásra, mely abban az időben számos zsidó származású íróra jellemző volt az antiszemitizmus miatt.

A 40-es évek elején Radnóti Miklóst besorozták a Magyar Hadseregbe, de zsidó lévén fegyvertelen munkaszolgálatra (munkaerő zászlóaljhoz) osztották be. A zászlóaljat az Ukrán frontra vezényelték, és 1944. májusában a Magyar Hadsereg visszavonult, majd a zászlóaljat átvezényelték a szerbiai Borban lévő rézbányákhoz. 1944. augusztusában Josip Tito által vezetett jugoszláv partizánok Radnóti csoportját, a 3200 főből álló magyar zsidó csoportot kényszermenetelésre kényszerítették Magyarország középső része irányába. A menetelés során az emberek többsége meghalt, köztük Radnóti Miklós is.

Radnóti Miklós életének utolsó hónapjaiban is folytatta a versek írását, melyeket kis noteszébe jegyzett le, amit mindig magánál tartott. Utolsó versét barátjának, Lorsi Miklósnak dedikálta, akit a halálos menetelésük során lőttek le. Szemtanúk szerint Radnóti Miklóst 1944. november elején súlyosan megverte az egyik részeg nemzetőr, akit zavart Radnóti „firkálgatása”. Radnóti Miklós túl gyenge volt már a menetelés folytatásához, ezért tarkón lőtték, és bedobták egy tömegsírba Abda közelében.

Ma, az út mellett egy szobor jelzi halálának emlékét. 18 hónappal a halála után a tömegsírt exhumálták, és Radnóti Miklós kabátjának első zsebében megtalálták a kis noteszét, melybe utolsó lírai és szívbemarkoló verseit írta. Radnóti Miklós teste ma a Kerepesi úti temetőben nyugszik.