Online kiállítással emlékezik a Yad Vashem a második világháború kezdetére

Online kiállítással emlékezik a Yad Vashem a második világháború kezdetére

Szeptember 1-én volt 80 éve, hogy elkezdődött a második világháború 1939-ben. Ennek az évfordulónak az alkalmából nyitotta meg a Jad Vashem új online kiállítását, amely több tucat zsidó család tapasztalatait mutatja be az első hónapokban. A családoknak fogalmuk sem volt, mi vár rájuk.

Az 1939: Zsidó családok a háború szélén című online kiállítás a holokauszt korszakból származó dokumentumokat, fotókat és tárgyakat használ fel a Jad Vashem archívumából. Ezeket nagyrészt a holokauszt túlélők és családjaik adományozták a múzeumnak.

Mira Zabludowski naplója 1939 szeptemberében kezdődik, és leírja az első hónapok élményeit Varsó német megszállásáról. Ekkor ő már Palesztinába emigrált, és épp a szüleit látogatta meg Varsóban, amikor kitört a háború.
“Éjjel 4 óra van. Állandóan lövések zaját lehet hallani napi 20 órában. A géppuskaropogás és a repülők zaja tölti meg a levegőt, és tovább növeli a terror érzését. Fáj a fejem és a fülem. Nem halljuk egymás hangját. Bumm, bumm, bumm. Égnek a városközpontban lévő házak. Hirtelen szörnyű zaj támad, aztán nyögések és sikolyok – házak dőlnek össze az óvárosban és mi rohanunk, hogy kiszabadítsuk azokat, akiket élve maguk alá temettek. Hirtelen elsötétül az ég – füstfelhő ereszkedik a városra.”

Zabludowski elmenekült Lengyelországból Izraelbe. Az apja 1940-ben halt meg Varsóban, az anyját más családtagokkal együtt deportálták Treblinkába.

Egy másik fényképen a Majer család látható Belgrádból. Refael és Rivka Majer, 8 gyerekük és unokáik, ünneplő ruhában feszítenek a kamera előtt még a boldog békeidőkben.

A 21 ember közül az egyik meghalt a háború előtt, 19-et megöltek a holokauszt idején, és csak egy túlélő maradt: Izabella Baruch, Refael és Rivka lánya.

Miután a németek elfoglalták Belgrádot, Majerék nem érezték a veszélyt a Jad Vashem kiállítása szerint.

A család idősebb tagjai úgy emlékeztek vissza, hogy a németek udvariasak és korrektek voltak az első világháború alatt, és akkor is hasonlóra számítottak.

A német invázió után kevesebb, mint egy évvel Belgrád zsidó lakosságának 90%-át megsemmisítették a Majer család nagy részével együtt.
„Még 80 évvel a történtek után is nehéz megérteni, mekkora szakadék van a háború előtti zsidó élet és a holokauszt során bekövetkezett tragédia között” – mondta a Jad Vashem kutatója és kurátora, Jona Kobo.

„Látjuk a jugoszláv, német, osztrák, román, görög és csehszlovák családok legboldogabb pillanatait, esküvőket, születésnapokat, aztán ahogy próbálnak menekülőutakat találni, és próbálnak életben maradni az egyre nehezebb körülmények között. Végül pedig ott van a tömegmészárlás férfiakra, nőkre és gyerekekre való tekintet nélkül.”

Az online kiállítás>>>

(akibic.hu)