Netanjahu kapta a kormányalakítás mandátumát Izraelben

Reuven Rivlin izraeli elnök kedden délben hivatalosan megbízta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt a kormányalakítással, jelezve, hogy ez nem volt könnyű döntés számára etikai és erkölcsi szempontból.  A bejelentésre az elnöki rezidencián került sor, de Rivlin nem hívta meg rá Netanjahut.
A március 23-án tartott 24. Kneszet választások nem hoztak egyértelmű győzelmet sem a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette jobboldali szövetségnek, sem az őt leváltani kívánó “változásblokk” számára.
A választások eredménye:
Likud 30, Jes Atid 17, Sasz 9 and Kék-Fehér 8. A Jamina, a Munkapárt, a Jahadut Hatora és a Jiszráel Beitenu egyenként 7, míg az Egyesült Lista, Új Remény, Meretz és a Vallásos Cionista Párt egyenként 6 és a Ra’am 4 széket nyert.
A legtöbb ajánlást a miniszterelnöki posztra Netanjahu kapta, 52 képviselő támogatását megszerezve. A második helyen a Jes Atid vezetője végzett 45 ajánlást begyűjtve, a nemzeti vallásos Jaminás párt képviselői saját vezetőjüket, Naftali Bennettet ajánlották.
A két arab párt, az Egyesült Lista és a Ra’am, valamint az Új Remény nem ajánlott senkit.
Egy stabil kormányhoz minimum 61 fős koalícióra van szükség. Ettől a számtól mind Netanjahu mind Lapid messze van.
“A pártok képviselőivel folytatott konzultációk alapján az a benyomásom támadt, hogy egyik jelöltnek sincs jó esélye arra, hogy kormányt alakíthasson” – mondta Rivlin kedden, hozzátéve, ha tudná, visszaadná a mandátumot a Kneszetnek, mint kijelentette: „…nincs más választásom, a törvény előírja, hogy választanom kell egy jelöltet.”
Rivlin szerint problémás egy büntetőeljárás alá vont és tárgyalás alatt álló jelölt kinevezése, de a Legfelsőbb Bíróság ezt megengedhetőnek találta, ő pedig úgy döntött, hogy nem vesz részt ebben a vitában. Netanjahu ellen jelenleg három korrupciós ügyben folyik tárgyalás.
Az elnök szerint, mivel Netanjahunak valamivel nagyobb esélye van kormányt alakítani, ezért kénytelen neki adni a mandátumot.
„Az elnök teljesítette kötelességét, és nem volt más választása, de Netanjahu megbízása szégyenteljes gyalázat, amely foltot ejt Izraelen és szégyent hoz státuszának, mint törvénytisztelő állam” – írta Lapid Twitteren.
Netanjahunak 28 nap áll rendelkezésre, hogy összeállítsa a koalíciót és megnyerje a bizalmi szavazást. Ha az idő kevésnek bizonyul, 14 nap hosszabbítást kérhet az elnöktől.  Ha a határidő lejártáig nem alakul kormány, az elnöknek két lehetősége van és 3 napon belül választania kell egyet. Az első lehetőség egy másik Kneszet-tag megbízása, aki bárki lehet, kivéve az a személy, akinek már megvolt a lehetősége, de nem járt sikerrel. A második opció a Kneszet elnökének informálása arról, hogy nincs esély a kormányalakításra így az új választások tartása elkerülhetetlen.
Az elnök a döntés meghozásához ismét konzultációra hívhatja a frakciók képviselőit, azonban, ha az elnök tájékoztatja a Kneszet elnökét arról, hogy egyik párt jelöltje sem tud kormányt alakítani, a képviselők összegyűjthetnek 61 aláírást, ilymódon kérhetik, hogy a Kneszet 120 tagja közül bárki, köztük azok is akiknek már megvolt rá a lehetőségük, megbízást kapjon a kormány létrehozására.
Mindeközben a Kneszet, párhuzamosan az elnöki hatáskörrel, törvényt hozhat a Kneszet feloszlatására. Amennyiben a feloszlatásra vonatkozó törvény második és harmadik olvasatát a Kneszet tagjainak többsége – legalább 61 – megszavazza, a kormányalakítás folyamata megszűnik. A Kneszet feloszlik és új választásokat írnak ki.

2021, ápr, 06