Jáir Lapidot kérte fel kormányalakításra az izraeli elnök

Jáir Lapidot kérte fel kormányalakításra az izraeli elnök

Mivel éjfélkor lejárt Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányalakításra adott határideje, Reuven Rivlin elnök ismét kikérte a Kneszetbe bejutó pártok álláspontját a miniszterelnöki poszt kérdésében, és berendelte magához a centrista Jes Atid vezetőjét, Jáir Lapidot, illetve a nemzeti-vallásos Jamina elnökét, Naftali Bennettet, mindketten kérték a kormányalakítás mandátumát az elnöktől.

Reuven Rivlin izraeli elnök Lapidot kérte fel kormányalakításra szerdán – írja az MTI.

Rivlin indoklása szerint a megbeszéléseken a kneszet 120 képviselőjéből 56-an Lapid mögé sorakoztak fel. Emellett a négy honatyával rendelkező Raam nevű muzulmán hagyományőrző arab párt is közölte, hogy kész együttműködni bármely kormányfő-jelölttel, és a 7 parlamenti mandátumot szerzett Jamína nevű párt sem zárta ki, hogy koalícióra lépjen egy Lapid vezette kormánnyal. Ezért Jaír Lapid elvileg többségi kabinetet teremthet a március 23-án megválasztott kneszetben.

Az izraeli törvények szerint Lapidnak is 28 napja lesz a kormányalakításra, de a katonai rádió híradása szerint a háttérben már hetek óta tárgyalások folytak a Netanjahu-ellenes pártok és a Jobbra pártot vezető Naftali Bennet között. Sajtóinformációk szerint már meg is állapodtak a miniszteri tárcák felosztásának jelentős részében, csakúgy, mint a kérdések 90 százalékában. A fennmaradó tíz százalék körüli nézeteltérések azonban akár fel is robbanthatják az eddig megszületett alkukat a szakértők szerint. Szerdán Bennet frakciójának egyik tagja már bejelentette, hogy nem támogatja a társulást a Netanjahu-ellenzékkel.

Az izraeli média szerint várhatóan rotációs kormányzásban fognak megegyezni, amelyben elsőként Bennet lesz a kormányfő, akit majd Lapid követ. Ennek a kormányzati modellnek a tavaly nyár elején létrejött Netanjahu–Ganz koalíció már lefektette a törvényi alapjait.

Az elvileg megalakítható Lapid–Bennet kormányt az izraeli médiában a változás kormányának, egységkormánynak és vészhelyzet-koalíciónak is nevezik, ugyanis az abban részt vevő pártok egymástól rendkívül távol állnak ideológiai és politikai célkitűzéseikben.