Kétezer-ötszáz éves pecsétnyomókat találtak Jeruzsálemben

Kétezer-ötszáz éves pecsétnyomókat találtak Jeruzsálemben

A babiloni fogságot követő perzsa uralom korából származó, 2500 éves pecsétnyomókat találtak Jeruzsálem óvárosánál az izraeli régészek.

Mintegy 50 évvel azután, hogy a babiloniak i.e. 586-ban elfoglalták Júdeát, lerombolták Jeruzsálemet és elhurcolták lakóit, II. Kürosz perzsa király hazaengedte a fogságból a zsidókat, akik a perzsa uralom alatt saját tartományukban élhettek és újra felépíthették a jeruzsálemi Szentélyt.

Ebből a perzsa korszakból származó pecsétnyomókat találtak a mai óvárostól délre lévő Dávid városánál, az egykori Giváti parkolóhelyen folyó ásatásokon, ahol 2500 évvel ezelőtt a város központja volt.

Juval Gadot, a tel-avivi egyetem professzora szerint a pecsétek jelenléte arra utal, hogy az akkoriban újjáépülő városban már jelentős adminisztrációs központ lehetett, ahol a perzsa minták szerinti pecsétekkel látták el az árukat és a leveleket.

A nagyobbik, 8 centiméteres pecsétnyomó nagyságából arra következtettek, hogy árukat tartalmazó nagyobb amforát vagy más kerámia szállítóeszközt zárhattak le segítségével. Egy törött cserépmaradvány átalakításával készítették, melybe különböző vonalakat véstek a perzsa birodalom akkori szokása szerint.

A másik, kisebb, valószínűleg levelek vagy más okiratok lezárását szolgáló pecsétnyomón két emberi alak látható. Egyikük egy nagy székben ül egy vagy két oszlop előtt, a szakértők szerint babiloni stílusú kompozícióban. Az ábra valószínűleg egy királyt ábrázol, az oszlopok pedig Nabu és Marduk istenek szimbólumai.

A Givati parkoló ásatásának eredményei rávilágítottak a helyi közigazgatás megújítására annak a helynek a közelében, ahol ez a központ az első Szentély megsemmisítése előtt, körülbelül 100 évvel korábban is működött.

A továbbiakban elemezni fogják a most előkerült tárgyakat annak kiderítésére, hogy honnan származtak az anyagok, melyekből gyártották őket és hol készültek.