Az izraeli kormány megszavazta a zárlat tíznapos meghosszabbítását január 31. éjfélig. A korlátozások tiltják az oktatási intézmények megnyitását a tanulók előtt.
Ennek ellenére az egyik legsúlyosabban fertőzött településen, Bnai Brakban szerda reggel is több ezer gyerek ment iskolába a ynet helyszíni beszámolója szerint.
“Azt tesszük, amit a rabbik mondanak. Nem teszünk fel kérdéseket. Amit Izrael bölcsei mondanak, azon áldás van, ezt tesszük” – mondta egy gyermekét iskolába kísérő édesanya.
A lap szerint Jeruzsálemben is nyitva van az oktatási intézmények vallásos negyedekben található ötöde, noha éppen ezekben a lakónegyedekben a legmagasabb a koronavírus-fertőzés aránya.
Jelentős nyomás nehezedik a vallásos szféra vezetőire a közösségen belül a katonai rádió műsora szerint. Júda Mesi Zahav, az ultraortodoxok egyik ismert vezetője, mentőszolgálatuk megteremtője egyenesen a holokauszttagadókhoz hasonlította a koronavírust tagadó rabbikat, miután édesanyja is a járvány áldozatául esett.
A rendőrséghez és a különböző állami hatóságokhoz névtelen petíciók százait küldik a haredi közösségek nyilvános felszólalást nem vállaló tagjai az állami óvintézkedések, főként az iskolák bezárásának erőszakos betartatását követelve gyermekeik és saját maguk védelmében.
Az ultraortodox, helyi nevén haredi közösségek tekintélyes rabbijaik vezetésével évtizedek óta gyakorlatilag saját szabályaik szerint éltek és élhettek Izraelben, mint állam az államban.
Politikai vezetőik is a vallási tekintélyek utasításait követik, és a kormány politikai okokból nem erőlteti rájuk a járványügyi rendszabályokat, mert Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek szüksége van a pártjaikra következő kormánya megalakításához, illetve vallásos-jobboldali tömbjével más politikus esetleges kormányalakításának a megakadályozásához a március végére kiírt választások után.