A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Izraelnek el kell ismernie az országban lefolytatott reform és konzervatív betéréseket

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Izraelnek el kell ismernie az országban lefolytatott reform és konzervatív betéréseket

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság hétfőn kimondta, hogy az államnak el kell ismernie az izraeli állampolgárság megszerzése céljából Izraelben lefolytatott reform és konzervatív betéréseket.

A visszatérés törvénye lehetővé teszi, hogy bárki, aki zsidó anyától született, és akinek legalább egy zsidó nagyszülője van, vagy áttért a zsidó hitre vagy zsidó a házastársa, izraeli állampolgárságért folyamodjon. A törvény nem tesz különbséget egyrészt az ortodox rabbik, másrészt a konzervatív és reform rabbik által betértek között – vagyis mindaddig, amíg a betérést egy „elismert zsidó közösségben” hajtják végre.

A döntés két petícióra válaszolt, amelyet 12 olyan személy nyújtott be, akik nem-ortodox betérésen estek át Izraelben, és akiknek az állampolgárság iránti kérelmét a Belügyminisztérium elutasította.

A Legfelsőbb Bíróság által hozott ítélet valójában csak nagyon kis számú embert érint, akik a következő kategóriába tartoznak: Izraelben reform vagy konzervatív rabbik alatt végezték a betérési folyamatot, de még nem izraeli állampolgárok.

Az izraeli reform- és konzervatív mozgalmak átlagosan mintegy 300 ember betérését vezetik le. Ezeknek a betérteknek a túlnyomó többsége – mintegy 90 százaléka – jogosult állampolgárságra a visszatérés törvénye alapján. Tehát legtöbbje már rendelkezik állampolgársággal.

A mai ítélet ezeknek a betérteknek a 10 százalékára vonatkozik, akik nem állampolgárok. Ők ideiglenes lakosok (az izraeli reform- és konzervatív mozgalmak elvileg nem térítenek be turistákat), a legtöbb esetben izraeli polgár házastársai. Ezek a betértek nem csak nem jogosultak állampolgárságra, de az új bevándorlóknak nyújtott pénzügyi előnyökre és ösztönzőkre sem.

Eszter Hajut, a Legfelsőbb Bíróság elnöke ítéletében megjegyezte, hogy a petíciókat 2005-ben és 2006-ban nyújtották be, és az állam többször is kérte az ítélet késleltetését egy betérésekkel foglalkozó törvény elfogadása érdekében.
“A petíció benyújtói Izraelbe jöttek, és egy elismert zsidó közösség keretében betérési folyamaton mentek keresztül, és kérték, hogy csatlakozhassanak a zsidó néphez. Ez polgári és nem vallási ügy.” – írta Hajut.

A kilenc bíróból álló testületből nyolc elfogadta petíciójukat. Noam Szolberg bíró azonban nem értett egyet, és azt kérte, hogy adjanak az államnak több időt arra, hogy elfogadjon egy jogszabályt az ügyben.
„Ez egy történelmi nap. Izrael Államban többféleképpen lehet zsidónak lenni. Újra és újra kénytelenek vagyunk a párbeszéd helyett a bíróságokon harcolni a jogainkért… Felszólítom a megválasztott képviselőinket, hogy állítsák helyre Izrael Állam viszonyát a reform és konzervatív zsidósággal, Izraelben és külföldön is.” – mondta Rekefet Ginsburg, az Izraeli Konzervatív-Maszorti Mozgalom vezetője.

Jichák Joszef szefárd főrabbi határozottan bírálta a döntést, és felszólította a képviselőket, hogy törvényhozás útján vonják vissza. A reform és a konzervatív judaizmus betérési folyamatát egyenesen „hamisításnak” nevezte.

David Lau askenázi főrabbi szerint ez „egy szomorú este. Azok, akik reform vagy hasonló betérésen estek át, nem zsidók, ezt a tényt a Legfelsőbb Bíróság semmilyen döntése sem változtathatja meg. A bíróság jóváhagyja Izrael Állam elárasztását olyan bevándorlókkal, akiknek nincs semmi közük a júdaizmushoz. Mitől lenne Izrael Állam zsidó állam, ha minden külföldi állampolgár lehet?”

A mérföldkőnek számító ítélet megosztotta a vezető politikai személyiségeket is.

12 éve hatalmon lévő Benjamin Netanjahu miniszterelnök Likud pártja kritizálta a Legfelsőbb Bíróság ítéletét.
„A Legfelsőbb Bíróság olyan döntést hozott, amely veszélyezteti a visszatérési törvényt, amely Izrael mint zsidó és demokratikus állam sarokköve” – írta a párt Twitteren. „Csak a Likudra történő szavazás biztosítja egy stabil jobboldali kormány létrehozását, amely visszaadja a szuverenitást a népnek és a Kneszetnek.”

„A Legfelsőbb Bíróság ismét beleavatkozik a kormány döntéseibe, és megfeledkezik szerepéről” – reagált Naftali Bennett, a nemzeti-vallásos Jamina vezetője. „A betérések elismerését Izrael Államban a nép demokratikusan megválasztott képviselői döntik el, nem pedig jogtudósok.”

Míg a szélsőjobboldali vallásos-cionista párt emlékeztetett, hogy Izrael zsidó állam majd az ítéletet „veszélyesnek” minősítette, és kritizálta a Legfelsőbb Bíróságot, amiért „aktívan és anti-demokratikusan a baloldali szervezetek leányvállalataként működik, hogy Izrael Államot minden állampolgár államává változtassa.

A szefárd ultraortodox Sasz vezetője, Arije Deri belügyminiszter úgy vélte, hogy a döntés „vitákat és súlyos szakadást vált ki a nép között”, és ígéretet tett arra, hogy orvosolni fogja a döntést, hogy „csak a halacha szerinti betérést ismerjék el Izrael Államban.” Az ellenzék vezetője és a centrista Jes Atid elnöke, Jáir Lapid viszont üdvözölte az ítéletet, és „kölcsönös tisztelet”-re szólított a zsidóság különböző felekezetei között.
Egy épelméjű kormány megszünteti azt a helyzetet, amikor Izrael az egyetlen demokrácia a világon, ahol nincs vallásszabadság a zsidók számára” – írta Lapid Twitteren.

Az ellenzéki jobboldali szekuláris Jiszráel Beiteinu elnöke, Avigdor Lieberman is támogatta a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, és megfogadta, hogy „folytatja a harcot a vallási kényszer ellen”.

A baloldali Meretz képviselője, Tamar Zandberg szerint pedig „ideje, hogy Izrael kiszabaduljon a rabbinátus bilincseiből – amelyet egy helyi vallási áramlat irányít -, és tárt karokkal fogadja azokat, akik a reform és a konzervatív betérés révén zsidóvá váltak”.
A balközép Munkapárt vezetője, Merav Michaeli is dicsérte a döntést, megismételve, hogy pártja „folytatja a pluralista és egyenlőségre törekvő társadalomért folytatott küzdelmeit, amely elismeri a zsidóság minden irányzatát.”

(ujkelet)