Hetvenöt éve történt: „A leghosszabb nap” – a normandiai partraszállás

A második világháború sztálingrádi csatát követő sorsfordító harcászati mozzanata a nyugati szövetségesek által 1944. június 6-án indult meg.
A normandiai offenzíva során az angolszász erők sikeres partraszállást hajtottak végre a nácik által megszállt Franciaország területén.
Talán kevesen tudják, hogy a köztudatban „leghosszabb napként” meghonosodott katonai hadművelet névadója a német haderő tábornagya Erwin Rommel volt.
A partraszállás előtti hónapokban Rommel így fogalmazott segédtisztjének: „Higgye el Lang, a partraszállás első huszonnégy órája döntő lesz. (…) Németország sorsa akkor dől el (…) a szövetségeseknek is, a németeknek is az lesz a leghosszabb nap.”

A közhiedelemmel ellentétben a D-day (D-nap) elnevezés nem a normandiai partraszállás során a szövetséges haderő parancsnokaként tevékenykedő Eisenhower tábornok, későbbi amerikai elnök nevének középső betűjéből adódik, nem is kulcsszót jelöl. Egész egyszerűen az akkori harcászati protokoll szerint ha egy hadművelet pontos időpontját nem lehetett előre tudni, akkor ezt a megjelölést használták: D, mint „day”.
A sikeres D-napot követően azonban a nyugati fronton a harci cselekmények elhúzódtak, jelentős előretörésre csak 1944. július végén került sor, majd 1944. augusztus 25-én Párizs, ezt követően 1944. szeptember 5-én Brüsszel is felszabadult.
Nekünk, magyar zsidóknak azonban nem szabad feledünk azt a történelmi sorstragédiát, azt a fájó „kettősséget”, hogy miközben a világháborút végérvényesen eldöntő partraszállási diadal lezajlott, azzal egyidőben – 1944 késő tavaszán–nyarán – szinte a teljes vidéki zsidóság mártírhalált halt.
Érdeklődőknek: Stephen E. Ambrose: D nap 1944. június 6. – A partraszállás története, Cornelius Ryan: A leghosszabb nap.

(Rosta Márton, kép forrása: https://www.army.mil/d-day)

2019, jún, 05