Ezerkétszáz évvel ezelőtt vert aranypénzekre bukkantak Izraelben, Tel-Avivtól délre, a Földközi-tenger menti Javne városánál folytatott ásatásokon.
Az aranykincset a 9. századra, az Abbászida kalifadinasztia korának elejére datálták a régészek. A hét aranypénz között az Ezeregyéjszaka meséiben szereplő, Hárún ar-Rasíd bagdadi kalifa pénzérméje is előkerült.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) javnei ásatásán, amelyet egy új lakónegyed felépítése előtt kezdtek meg, egy kis, törött kerámiakorsóra bukkantak, amelyben a korai iszlám korban aranypénzeket rejtettek el. A szakemberek a környéken egy több száz éven keresztül működő jelentős ipari térséget találtak számos egykori műhellyel, és a kutatók azt feltételezik, hogy a kerámiaedény egy ott dolgozó fazekas házipénztára volt.
Robert Cole-nak, az IAA éremszakértőjének kezdeti vizsgálatai alapján a pénzek az Abbászida kalifák korai időszakában készülhettek, a 9. században. Az érmék között meglapult a 786-tól 809-ig uralkodó Hárún ar-Rasíd aranydinárja is.
“Az aranykincs olyan érméket tartalmaz, amelyeket ritkán látunk itt Izraelben. Ezek az Észak-Afrikában, a mai Tunézia területén, a bagdadi központú Abbászida-ház nevében uralkodó Aglabida-dinasztia aranydinárjai. Ez kétségtelenül csodálatos hanukaajándék számunkra” – mondta Cole.
A helyszínen a régészek nagyszámú fazekaskemencét találtak, amelyeket üvegek, edények és tálak készítéséhez használtak. A pénzes korsót ezek közelben fedezték fel, és ezért a szakértők az egykori fazekas malacperselyének vélik, amelyben személyes megtakarításait tartotta. Az égetőkemencéket a bizánci korszak végén és a korai iszlám időszak elején (a 7-9. században) használták.
Az ásatáson felszínre kerültek korábbi korokból származó leletek is, köztük 4.-5. századból való borászati létesítmények, amelyek tartalmának kezdeti elemzése ősi szőlőmagokat tárt fel. A megtalált prések és tárolók mérete kereskedelmi nagyságrendet jelez, mert messze túlmutatnak a helyiek, az akkori Javne lakóinak szükségletein.