Elítélte a botrányos, gázkamrában forgatott filmet a stutthofi emlékmúzeum

Határozottan ítélte el közleményében a Stutthof volt náci német haláltábor helyén létesített múzeum igazgatósága azt a filmet, amelyet az ottani gázkamrában 1999-ben forgatott egy lengyel rendező, és amely ellen a héten több zsidószervezet tiltakozott.
A gázkamrában meztelenül fogócskázó fiatal színészeket rögzítő rövidfilm miatt a holokauszt-túlélők szervezetei, köztük a Simon Wiesenthal Központ és az Izraeli Holokauszttúlélők Szervezete szerdán Andrzej Duda lengyel elnökhöz és Beata Szydlo kormányfőhöz fordultak azért, mert a minap kiderült: a korábban is botrányt keltett alkotást a stutthofi emlékmúzeumban forgatták.
A zsidószervezetek magyarázatot kértek arra, hogyan volt lehetséges egy ilyen film forgatása a stutthofi gázkamrában.
A múzeum rendelkezésére álló adatok szerint a rendezőt a néhai igazgató arra kötelezte, hogy a felvételek rögzítése előtt engedélyeztesse a forgatókönyvet, a rendező ezt azonban ígérete ellenére nem tette meg, és engedély nélkül valósította meg projektjét. Az emlékhely meggyalázásának minősítve a történteket, az igazgatóság annak idején a film megsemmisítését kérte, amibe Zmijewski beleegyezett, de ezt az ígéretét sem tartotta meg.
A stutthofi múzeum jelenlegi igazgatósága szerint az intézményben ma érvényes előírások fényében ilyen eset nem fordulhat elő.
A második világháború előtt szabad kikötőváros státusszal rendelkező Gdansk területén a stutthofi haláltábort eredetileg a gdanski zsidók és lengyelek megsemmisítésére létesítették, 1944-ben hozták működésbe a gázkamrát. A lágerben 1939 és 1945 között becslések szerint 63-65 ezer embert gyilkoltak meg, köztük 28 ezer zsidót. A haláltáborba szinte az összes európai országból, Magyarországról is deportáltak foglyokat, mintegy 110 ezer embert.

2017, dec, 06