Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál.
Kertész Imre az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Könyvkiadó saját halottjának tekinti.
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Sorstalanság című regénye 1975-ben jelent meg, de csupán 2002-es Nobel-díja után vált világszerte ismertté.
A regény folytatásaként jelentek meg A kudarc (1988) és a Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) című kötetek, míg a Sorstalanságból Koltai Lajos 2005-ben rendezett filmadaptációt Ennio Morricone zenéjével. A rendszerváltozás utáni budapesti értelmiségről ad képet Kertész Imre 2003-as Felszámolás című könyve. 2006-ban K. dosszié címmel önéletrajzi dialógusregénye jelent meg, A végső kocsma című kötetét 2014-ben vehette kézbe az olvasóközönség.
Kertész Imrét 1989-ben József Attila-díjjal, 1997-ben Kossuth-díjjal, 2000-ben a Herder-díjjal és a Die Welt irodalmi díjával, 2001-ben a német Becsületrenddel tüntették ki. 2002-ben Nobel-díjat kapott. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozták neki, 2014. augusztus 20-án a Magyar Szent István Rendet adta át Kertész Imrének Áder János köztársasági elnök.
Emléke legyen áldott!
ברוך דיין האמת