Bemutatjuk a BZSH elnökjelöltjeit

Március 28-án tartja választási közgyűlését a Budapesti Zsidó Hitközség, amelyen sor kerül a BZSH elnökének, ügyvezető igazgatójának, elöljáróságának, számvevő és számvizsgáló bizottságának, valamint választási- és jelölő-bizottságának a megválasztására.
Az ügyvezető igazgatói pozícióban csak az eddigi vezető, dr.Kunos Péter indul, és bár az elöljáróság, a  számvevő és számvizsgáló bizottság, valamint választási- és jelölőbizottság összetétele is rendkívül fontos, kardinális kérdés, hogy ki lesz az a személy, aki elnökként vezetheti majd a nagy hagyományú és a teljes fővárost infrastruktúrában, étkeztetésben, és szociális, temetkeztetési részben kiszolgáló budapesti hitközséget vezetheti.
Alábbi összeállításunkban bemutatkozik a négy jelölt, akik közül elnököt választ majd a közgyűlés csütörtökön.


Ács Tamás:
Holokauszt túlélő szülők gyermeke vagyok, 1954.január 22-én születtem Soroksáron.
Gépészmérnöki és közgazdasági egyetemi végzettségem van, németül és angolul beszélek.
Az a megtiszteltetés ért 2015-ben, hogy a BZSH közgyűlése megválasztott a szervezet elnökévé.
Ezt a feladatot az elmúlt négy évben tisztességgel és felelősséggel láttam el. Hogy ez mennyire volt sikeres, illetve eredményes ezt a március 28-án megtartandó tisztújító közgyűlés fogja értékelni.
A számvetés, az értékelés elvégzése azonban szükséges, hiszen a jövő feladatait is meghatározza az, hogy mit sikerült mind abból megvalósítani, amit négy évvel ezelőtt célként fogalmaztam meg és melyek voltak azok, amelyek akár objektív okok, akár a saját hibám miatt csak tervek maradtak. Melyek voltak ezek?
Fontosnak tartottam
• a gazdasági folyamatok átláthatóvá és transzparensé tételét,
• a hitközségen belüli információáramlás zárttá tételét, a nyilvánosság kizárását a viták rendezésében,
• a hitélet és hitoktatás fejlesztését,
• a fiatalok aktivizálását és bevonását a körzetek vallási életébe,
• a vidéki hitközségekkel kapcsolat felvétel.
Az elöljáróság 233 határozatot hozott, amelyek jelentős része gazdasági jellegű volt, a közgyűléseken pedig 85 határozat született.
A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb intézkedés és eredmény az elmúlt négy évből:
• a BZSH Elöljárósága kiemelt fontosságúnak ítélte meg a fiatalok oktatását, nevelését. Ezért hat ízben foglalkozott az oktatási intézmények helyzetével, pedagógiai színvonalával. Tehetséggondozásra, fakultációs rendszer kidolgozására és bevezetésére, valamint az idegennyelv oktatásra (elsősorban a héber nyelv anyanyelvi szintű oktatására) szavazott meg többlet támogatást.
• Az elmúlt két év költségvetésében elkülönített keretösszeget biztosítottunk a bar micvót teljesítő fiúk számára.
• Átszerveztük és saját irányítás alá vontuk az idegenforgalmi, turisztikai szolgáltatást, az ehhez kapcsolódó gazdasági folyamatokat átláthatóvá téve élértük, hogy több mint kétszeresére az ebből származó bevétele a hitközségnek.
• Szintén átszerveztük a Zsidó Nyári Kulturális Fesztivál bonyolítását és megszüntettük a többszörös átfedést a jegyértékesítésben.
• Beruházási, ingatlanfelújítási döntéseket hoztunk, amelyek célja a közösségi terek, létesítmények infrastruktúrájának fejlesztése.
Az eredmények mellett az elmaradt, meg nem valósult, vagy sikertelen kezdeményezésekről is kell beszélni.
• Továbbra sincs egység és konszenzus a neológia jelenéről és jövőbeni fejlődési irányáról.
• Az iskolai hitoktatás színvonala változatlanul komoly kritika tárgya.
• A körzetek hitéleti tevékenysége, a fiatalok bevonása, az utánpótlás szervezése továbbra sem hatékony.
• Csak szórványos kezdeményezés történt a vidéki szervezetekkel történő közös események szervezésére.
• Feszültség és számos kérdésben komoly nézeteltérés van a BZSH és a MAZSIHISZ vezetése között, amely sajnálatos módon időnként mellőzi a kulturált tárgyalási kereteket.
• Változatlanul nincs a nem vallásos fiatalok, valamint a zsidó felmenőkkel bíró családok részére egy vonzó, perspektívát nyújtó, identitást erősítő programja hitközségünknek.
• A temetőink helyzete továbbra is kétségbeejtő. Megfelelő pénzügyi források híján csak tűzoltás zajlik, nem beszélve arról, hogy annak ellenére sem rendelkezünk közép, illetve hosszútávú rehabilitációs programmal, hogy az elöljáróság több ízben számoltatta be a felelős vezetőket és kötelezte őket az említett programok szakmai és pénzügyi tervének összeállítására.
A jövőbe tekintve tehát elmondható, hogy van mivel nekivágni a következő négy évnek.
A fentieken túlmenően az alábbi feladatok elvégzését tekintem fontosnak az elnök és az új elöljáróság számára:
• tovább kell szorgalmazni a hitoktatás fejlesztését oktatási intézményeinkben. Erre a célra a 2019. költségvetésünkből 5,0 millió forint belső átcsoportosítással történő biztosítását kívánom elérni. Ezzel összefüggésben együttműködési megállapodás megkötését szorgalmazom az ORZSE rabbi és kántorképző szakaival annak érdekében, hogy a jövőben megfelelő kapcsolat és esetleges továbbtanulási perspektíva nyíljon meg a fiatalok számára.
• Egy hatékony és közös érdekeken alapuló együttműködés kialakítása szükséges a kormánnyal, illetve szakminisztériumokkal annak érdekében, hogy a temetőink hosszútávú rekonstrukciójához megfelelő nagyságú pénzügyi források álljanak rendelkezésre.
• Az előző ponttal összefüggésben meg kell teremteni a jogi alapját a BZSH önálló egyházi státuszának – azaz a 2011.év előtti állapot – visszaállítására.
• Felül kell vizsgálnunk a budapesti körzetek mandátumainak igazságos és arányos elosztását. Ezt a feladatot széleskörű egyeztetés és teljes konszenzus mentén kell végrehajtani.
• Kezdeményezni kell a BZSH nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, különös tekintettel a környező országok fővárosainak hitközségeivel, zsidó szervezeteivel.
• Hatékonnyá és rendszerszintűvé kell tenni a vidéki hitközségekkel kiépített együttműködést.
• Negyedévenként kapjanak a körzetek rövid tájékoztatást a BZSH pénzügyi, gazdasági helyzetéről, a szervezetet érintő elöljárósági határozatokról.


Kiss Henriett:
Választás előtt állunk.  Mi között kell választani? Mi a cél? Mi a feladat?  Mi szolgálja mindannyiunk érdekét? Magyarországon a Budapesti Zsidó Hitközség közösségének döntései országos szinten is hatással vannak, hiszen a legnagyobb létszámú hitközség, amely nem csak egyetlen, hanem 14 templomkörzetet jelent. A hitélet megszervezése mellett pedig számos olyan intézmény fenntartását kell megszerveznie, ami szakszerű feladatellátást követel.
Ahhoz a ponthoz érkeztünk, amikor minden terület újragondolására van szükség. A legfontosabb, hogy megteremtsük a véleményegyenlőséget a döntéshozatalban. Minden egyes templomkörzetnek ugyanakkora felelőssége van abban, hogy a hitélet és a hozzájuk kapcsolódó közösségi élet fennmaradjon és fejlődjön, tehát ugyanannyi joga van minden egyes templomkörzetnek, hogy a közösség életét meghatározó kérdésekhez hozzászóljon. Szervezeti rendszerünk jelenleg nem képes arra, hogy szakmai elvárásokat és igényeket is értékelő elképzelések befogadója és támogatója legyen, mert a döntések fórumai jelenleg személyes harcok színhelyei.  Minden egyes körzetnek elemi érdeke, hogy az egymás közötti kapcsolatok kiépítésével és erősítésével segíteni tudjuk egymás feladatait. Példaértékű ahogyan a Frankel  vagy a Bét Jehuda (ORZSE) közössége felépítette magát, ahogyan Pesterzsébeten új házat szerzett magának közösségünk, vagy ahogyan Kardos főrabbi egybe tartotta Zugló közösségét a tűzeset után.  Ha építésre koncentrálunk és a mindenkinek egyformán járó tiszteletre, akkor gazdagodni és gazdagítani tudunk.
A zsinagógai közösségek fele nő. Előkészítik a kiddust, örömmel fogadják a gyerekeket és játszanak velük, tudják, hogy melyik családnál van szükség és azt is, hol várható öröm.
Hová tűnt  a döntéshozatalból a nők ereje? Hová a női ösztön, amely megsúgta, hogy a közösséget a törődés, a szolidaritás – ha mai kifejezést használhatok – a közösségi szolgáltatások sűrű, erős hálója tartsa össze.
Hitközségünk dicséretesen törekszik arra, hogy újjáépítse a micvatartó élet lehetőségeit, ebben a munkájában nem is szabad megállnia. Ám ahhoz, hogy újra fejlődő, biztonságos közösség legyünk, újra kell teremtenünk a szolidaritás hálóját, ehhez pedig bizalommal forduljunk azokhoz, akik a legjobbak benne: a nőkhöz.
A legsürgősebb feladatok, ahogy én látom, a következőek:

  • A holokauszt túlélők támogatása mellett építsük ki a második generáció megsegítésének szilárd alapjait, a szakma szabályai és a zsidó hagyomány szellemében.
  • Forduljunk több figyelemmel a fiatalok felé. Építsünk ki hálózatot a zsidó iskolákban a nehezebb sorsú gyermekek esélyegyenlőségéért, a tanulási és magatartási zavarok kiszűréséért és kezeléséért, a legtehetségesebbek optimális fejlődéséért.
  • Legyen biztonságos, családközpontú közösségi tanácsadó szolgálatunk. Ahol a család egy tagja gondokkal küzd, ott az egész család veszélyeztetett. Hozzáértő tanácsadással, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítségével az egész család helyzete javul, a család egysége helyreállítható.
  • A nyári szünidő nagy öröm, de nagy teher is a családoknak. Tervezetten segítsünk abban, hogy gyermekeink biztonságosan tölthessék el a nyarat, miközben szünidei programjaikat zsidó tartalommal töltjük meg.
  • Álljunk a családok mellett a nehéz időszakokban: segítsük az iskolakezdést, az ünnepi időszakok méltó eltöltését, a kilábalást hosszabb betegségekből, az idős családtagok gondozását.

És végül: ébresszük fel a jótékony célú adományozást. Nagyon nehéz, de meggyőződésem, hogy nem lehetetlen. Legfontosabb feltétele, hogy a magyar zsidóság, Budapesten és vidéken, lássa:  számíthat a hitközségre. Nem csak néha, nem csak akkor, ha már nagyon nagy a baj, és nem csak kicsit, hanem az élet minden területén, mindig.
Azt is tudom, hogy mindez négy év alatt nem válhat valósággá. Azt is tudom, hogy sok vita és munka áll a közösség előtt, hogy az első lépéseket jól megtegye. De ez egy olyan cél, amiért tudom, sokan állnának a Hitközség mellé, hogy megvalósítsa azt.
Ezért vállaltam a jelöltséget.


Kőszegi Zoltán:
A családom első zsidósággal kapcsolatos dokumentuma dédnagyszüleim házassága 1894-ben, a Dohány Zsinagógában.
Az anyai nagyszüleim a Csáky Zsinagógában (ma Hegedüs) házasodtak 1931-ben az anyakönyvi bejegyzés szerint.
A vészkorszak a családomnak a munkaszolgálatot, a budapesti gettót, a szökéseket – bujkálást és a cionista ellenállást jelentette. Édesanyámon és édesapámon is volt gyermekként sárga csillag a Holokauszt alatt.
A zsidóságom felé az első lépést számomra az jelentette, hogy 1981-ben – 17 évesen, egy izraeli rokonom ajánlására – elkezdem járni a Rabbiképző zsinagógájába, Scheiber Sándor legendás közösségébe. Ez a kile volt a budapesti zsidó fiatalság találkozóhelye ezekben az években. A kötődésem mind a zsidósághoz, mind a közösséghez azonban később, Schweitzer professzor úr idejében mélyült el. Ezekben az években a Rabbiképzőben a zsidó hagyomány és vallás mellett megtapasztalhattuk a klasszikus magyar neológ jiddiskájt világát.
A Frankel zsinagóga közösségéhez 20 éve tartozom. Singer Ödön főrabbi idejében kezdtem ide járni, azonban a konkrét ok Verő Tamás főrabbi talmud – tóra oktatása volt, amelyre mind a 3 gyerekem járt.
Fontos számomra a zsidó tanulás,- 5 éve folyamatosan részt veszek a Lativ Kolel, Rav Keleti által vezetett oktatási programjában -, de még bőven van tere ebben a tekintetben a fejlődésnek számomra. Komoly elhatározásom, hogy naponta szakítok erre időt a jövőben.
Nagyon kötődöm Izraelhez, rokonaim, barátaim élnek ott és szeretek évente több alkalommal is feltöltődni az izraeli zsidó érzéssel.
21 éven keresztül dolgoztam multinacionális vállalatoknál többnyire magyarországi első számú vezetőként.
Ezen idő alatt több alkalommal vettem részt nemzetközi projektekben és feleltem Magyarországon kívüli leányvállalat üzleti tevékenységért is, melyek során jelentős időt külföldi munkával töltöttem.
Jelenleg két cégben van meghatározó tulajdonrészesedésem, amelyek transzparensen működnek, mindkettő 12 éve folyamatosan nyereségesen és biztonságos tőkeszerkezettel. Tevékenységi körük az ingatlan területtől az internet technológiáig terjed. A cégeket tulajdonosként segítem, azonban a napi tevékenységüket az ügyvezető és az operatív stáb végzi.
Több mint 30 éves munkatapasztalatom során a BZSH elnöki tevékenységében hasznos kompetenciákra tettem szert a vállalatvezetés, adminisztráció, modern technológiák alkalmazása és a kommunikáció területeken.
Fontos számomra a magyar neológia helyzete, fejlődése,- lelkiismereti kérdés számomra, hogy megtegyem a tőlem telhetőt ezen a területen.
10 éve kapcsolódtam be a Frankel zsinagóga a BZSH és a MAZSIHISZ szervezeti életébe, melyekben küldöttként és elöljáróként is tevékenykedtem.
Az elmúlt időszakban alaposan megismertem a magyarországi, különösen a budapesti zsidó életet, annak szervezeteit és számos fontos szereplőjével jó személyes kapcsolatot alakítottam ki.
A BZSH elnökséget feladatként értelmezem, amely lehetőségnek biztosít a BZSH templomkörzeteinek, zsinagógai közösségeinek a támogatásához.
A BZSH legfontosabb céljának a közösségépítést és annak elősegítését tartom.
A szakmai szolgáltatói feladatokon túl mindez hangsúlyosan jelenti a jelenleg közösségeinkhez nem kötődő hittestvéreink elérését, megszólítását és attraktív zsidó alternatíva felmutatását számukra, annak érdekében, hogy közösségeinkbe integrálódjanak.
Meggyőződésem, hogy ennek megvalósításához erős, aktív és a budapesti zsidóság súlyának megfelelő BZSH-ra van szükség, amely világos stratégia mentén, korszerű szakmai eszközökkel dolgozik célja elérésének érdekében.
A BZSH hatékonyságának kulcs siker tényezője a partnereivel való optimális együttműködés, mert ebben rejlik az erőnk,- különösen a templomkörzetekkel, a MAZSIHISZ-al, és a többi zsidó szervezettel, amelyek segíthetik a céljai elérésében a BZSH-t.
Elnökké választásom esetén a fentiekben aktív szerepet kívánok vállalni, napi szintű elfoglaltságként fogom fel a feladatot.
Előre is köszönöm megtisztelő szavazataikat!


Mester Tamás:
Mester Tamás vagyok, 1967-ben születtem Budapesten.
Nagyszüleim mindkét oldalról ortodox zsidók voltak. A vészkorszak megpróbáltatásai után azonban a családom életben maradt tagjai, így a szüleim is, majd később én is a neológ vonalat képviseljük. Családomnak mindig fontos és természetes volt a zsidó hagyományok tisztelete, ápolása, a zsinagógába járás és a vallás gyakorlása. Ezt próbálom átadni én is, 14 éves iker fiaim számára.
Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a „Mester” név nem ismeretlen a zsidó közösség berkein belül. Büszke vagyok szüleimre akitől a vallás, a hit szeretetét és fontosságát tanultam. Édesapám, Mester Ervin hosszú évekig volt a Zuglói Szeretetkórház zsinagógájának megbecsült elnöke és elkötelezett, tevőleges tagja.
Diplomámat üzleti tanulmányok, kereskedelmi igazgatás szakon szereztem. Ezt kiegészítve belső auditor – minőségirányítási vezető szakvizsgát tettem.
1996-tól saját cégemet vezetem, reklám, marketing területen dolgozunk.
Ezen kívül 2003-óta egy Lap- és könyvkiadó, nyomdai előkészítő cég marketingigazgatója vagyok.
Több mint 20 éve vagyok a Nagyfuvaros utcai közösség küldötte a BZSH és a MAZSIHISZ közgyűlésében.
Ebben a ciklusban komolyabb betekintést nyertem a hitközség működésébe, hiszen 2015-től a BZSH elöljáróságának tagja, vezető elöljárója, 2016-tól pedig a MAZSIHISZ vezetőségének tagja vagyok.
2011-ben alapítottuk meg barátommal a Maccabi VAC vízilabda szakosztályát, melynek vezetője és játékosa is vagyok. Eddig két Világjátékon Izraelben és egy Európa bajnokságon Berlinben volt szerencsénk részt venni. Nagy örömünkre és a honi zsidóság dicsőségére, csapatunk 2 ezüst és 1 bronzérmet szerzett a 3 fantasztikus eseményen. Nagy erőkkel készülünk a nyári EB-re, ami köztudottan Budapesten kerül megrendezésre. Remélem hazai közönség előtt lesz esélyünk elnyerni a legfényesebb medált.
Kuratóriumának elnöke vagyok az „Alapítvány a zsidó jövőért” elnevezésű alapítványnak. Mint nevéből is kitűnik, az alapítvány fő célja a 150 esztendős magyar neológia vallási, tudományos, oktatási és szociális hagyományainak, rendszerének őrzése, továbbadása. Olyan zsidó közösségek támogatása, amelyek célul tűzik ki maguk elé, hogy átadják a judaizmus szeretetét gyermekeinknek és unokáinknak.
Az utóbbi évek konfliktusai késztetnek arra, hogy próbáljak segíteni, egységet, békét teremteni és egy erős az időseket meghallgató és megbecsülő, de a fiatalokat aktivizáló BZSH újjáépítésében részt vegyek.
Az elnöki pozícióra történő jelölés megtisztelő számomra és tisztelettel elfogadom.
Megválasztásomra kérném támogatásukat, hogy hitközségünk megerősítésén közösen tudjunk munkálkodni, elősegítve ezzel a budapesti zsidóság fejlődését!
Hiszek a BZSH erejében és a budapesti zsidóság vallásos elkötelezettségében.


A bemutatkozóknak köszönhetően mindenki megismerhette az elnökjelölteket, így bízunk benne, hogy a BZSH közgyűlése a lehető legjobb döntést hozza majd március 28-án. 

2019, márc, 25