A jelenlegi zsinagógai év egyik különlegessége az, hogy szökőév. A zsidó hagyomány szerint minden szökőévben 13 hónap van. Ilyenkor a héten beköszöntő Ádár(אדר) hónapból van kettő.
A zsidó naptár alapvetően hold-naptár, azaz a hold-ciklusok hónapok képezik az alapját. Minthogy a Hold-ciklus (közelítőleg) 29 és fél nap, a zsidó hónapok – ezt átlagolva – váltakozva 29 ill. 30 naposak. Ugyanakkor igazodik a zsidó év a csillagászati év hosszához is oly módon, hogy meghatározott években korrekciós hónapot iktat be, s így hosszabb távon az egyes hónapok nagyjából az év ugyanazon szakaszára esnek. Mindezen képzetek ellenére a Hold kultusza tiltott volt az ókori Izraelben. Már Jób is arra hivatkozik, hogy nem emelte csókra a Hold láttán ajkát (Jób 31,21-24).
A zsidó naptár a 4. században élt Hillel pátriárka kezdeményezésére jött létre, s először i.sz. 344-ben használták. Addig az újhold megjelenéséhez igazítva tatározták meg a hónapok kezdetét és az év rendjét. Ezután viszont inkább matematikai számításokkal határozták meg az egymás utáni évek menetét.
A zsidó naptárban bizonyos ünnepek (azaz az adott hónap valahányadik napja) csak a hét meghatározott napjaira eshetnek. Újév pl. nem eshet szerdára, péntekre és vasárnapra, stb. Ennek elérése érdekében az évek hosszát esetenként egy-egy nappal megnyújtják vagy éppen megrövidítik.
A hónapokat babilóniai eredetű neveken nevezik. A hónapok neve és hossza napokban: Niszán (30), Ijjár (29), Sziván (30), Tammúz (29), Áv (30), Elul (29), Tisri (30), Hesván (29), Kiszlév (30), Tévét (29). Sevát (30) és Ádár (29). Ezek közül a 12. hónap – Ádár – annyiban különleges, hogy a szökőévekben megduplázzák; ilyenkor tehát két ádár hónap van egymás után. E kettő közül a másodikat tekintik az igazinak, ezért az erre a hónapra cső ünnepeket (ilyen a Purim) a második ádár hónapban ülik meg.
A zsidó naptár kezdőpontja is különleges. Az Biblia leírásai alapján visszaszámolták – persze becslések és részben önkényes egyezmények alapján -. hogy mikor lehetett a Mózes I. könyvében leírt teremtés. Azt kapták, hogy az i.e. 3761. okt. 6. (vasárnap) este kezdődött. (Azért vasárnap, mert hiszen a zsidó naptárban a szombat a hetedik nap.) Olyan esztendőben, amikor két Ádár hónap van, a Jahrzeit-et a másodikban tartják, kivéve ha a halál egy szökőév első Ádár havában következett be.