Zsinagógáink

Szeretetkórház

jpegA Szeretetkórház ma Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza.A Holocaust előtt Budapesten négy zsidó kórház volt, a legnagyobb a Szabolcs utcai 1896-ban épült, melyet 1948-ban államosítottak. A Maros utcai és a Városmajor utcai kórházakat 1952-ben államosítottak. Az egyikben jelenleg rendelöintézet müködik, a másik kórházat / Bíró Dániel / bombatalálat érte és rekonstrukciójára nem került sor

A Szeretetkórház 1914-ben épült, szintén 1952-ben államosították, s ma az Országos Idegsebészeti Intézetnek ad otthont. A Szeretetkórház melléképületei a Chevra Chadisa menedékháza és Vakok Intézete 1914-ben épültek. A Menedékház részt nem államosították, hanem a vallási tevékenység folytatására és a kóserságra való hivatkozással meghagyták a zsidó közösségnek. Itt működik azóta is a Szeretetkórház. A Vakok Intézetét államosították és az épületben a 90-es évek elejéig az Uzsoki utcai Kórház Tüdő és Ideg osztálya működött. 1993-az egyházi javak visszaadására hozott törvény alapján, több mint 40 évi használat után az Uzsoki utcai kórház felekezetnek visszaadta

A teljesen leromlott és kifosztott épület a hitközség a kórház segítségével rekonstruálta, ahol 1994-ben egy új, 80 ágyas fekvőbeteg osztály nyílt, amely a minimumfeltételeknek is megfelel. 2003. évben megkezdtük intézetünk új ápolási szárnyának építési munkáit, amit 2005 –ben átadtunk. 58 ápolási ággyal bővült a kórház. Ezzel a kórház ágylétszáma 378-ra emelkedett, amelyből jelenleg 25 belgyógyászati aktív, 15 geriátriai aktív, 20 rehabilitációs, 140 krónikus, 168 ápolási és 10 hospice ágy. 2005-ben átadott III.Belosztály épülete és berendezései a magas szintű ápolási kívánalmak figyelembevételével minden igényt kielégítően készültek. Egy, két és három ágyas szobák kerültek kialakításra a négy ápolási szinten. A szintek közötti közlekedést lift segíti. A szobák 80% -a erkélyes. Minden szobaegységhez tartozik vizesblokk, illetve ápolási szintenként közös fürdőszoba. Minden szinten kialakításra került egy társalgó, ahol a kórház szakszemélyzete rendez különféle foglalkozásokat. /koncertek, filmvetítés, beszélgetések / A szobákban és a társalgóban televíziót szereltünk fel. Az épület része a közvetlenül megközelíthető télikert és a nyitott kert, ami szintén a kellemes közérzetet hivatott szolgálni. Ugyanakkor szinte az orvostudomány minden ágát képviselő ambulanciát hoztunk létre /szemészet, nőgyógyászat, kardiológia, angiológia, fül-orr-gégészet, urológia, rheumatológia, allergológia, diabetológia, sebészet, bőrgyógyászat/. Az ambuláns tevékenység nagyobb részét a kórház orvosai végzik el, kisebb részét külső konziliáriusok látják el. Fogászati szakrendelés is működik. A régi épület is /Chevra-Chadisa menedékháza/ folyamatosan bővítettük, modernizáltuk az évek során. Ebben jelentős segítséget kaptunk kanadai, amerikai zsidó szervezetektől, magánszemélyektől és a Magyar Államtól is. Bővítés, további rekonstrukció a jövőben is szerepelnek terveinkben. A kórház eszközállománya jelentősen fejlődött az elmúlt években. A geriatriát, mint a belgyógyászat speciális ágazatát az itt dolgozó kollégák magas szinten művelik. 13 főállású orvosunk van, mindannyian szakorvosok, néhányuknak több szakvizsgájuk is van a belgyógyászaton kívül. A társszakmák jól működő konziliáriusi hálózat formájában segítik munkánkat /neurologia, rheumatológia, nőgyógyászat, urológia, orthopedia, szemészet, bőrgyógyászat, sebészet, traumatológia, psychiatria, fogászat, fül-orr-gégészet/. Az ápoló személyzettel és gyógytornászokkal karöltve lehetőséget teremtünk idős betegeinknek a lehető legjobb életminőség, mentális és fizikai állapot elérésére.

Intézetünk saját büféjében a vallási szabályok betartásával széles választékot igyekszünk kialakítani. Élelmezésünket a MAZSIHISZ központi konyhájáról oldjuk meg. Az étrend összeállításánál figyelembe vesszük a betegségtípusokhoz rendelt kalória, fehérje és cukorbevitelt. Az ápolás színvonalát garantálja magasan képzett orvosi és ápolási személyzetünk.

Kórházunk feladata elsősorban a Holocaustot túlélő zsidó emberek és a Yad- Vashem kitüntetettek magas színvonalú szakmai ellátása, krónikus ápolása a 378 ágyon, de természetesen akut betegként felekezeti hovatartozástól függetlenül minden magyar állampolgárnak rendelkezésére állunk mind a fekvő, mind a járóbeteg rendelés vonatkozásában.

A Szeretetkórházban működő imatermet a 2005-ben átadott új épületben helyezték el. 2006-ban a MAZSIHISZ és BZSH vallási- és polgári vezetői jelenlétében avatták fel. A közösségben aktív vallási élet működik.
Kezdetekben nagy segítséget jelentett, hogy Fruchter Sándor segítette a vallási munkát.

Elnök: Szinai T. József
Rabbi: Deutsch László
Kántor: Klavanszkij Anatolij
Cím: 1145 Budapest, Amerikai út 53.
Telefon: 273-52-00
Email: szinait@szeretetkorhaz.hu
Weboldal: www.szeretetkorhaz.hu

Imaidőpontok:
Téli időszámítás:
Péntek: 15:30
Szombat: 7:30

Nyári időszámítás:
Péntek: 17:30
Szombat: 7:30

Bethlen téri zsinagóga

CULTiRiS_41221_web_A Bethlen téri zsinagóga 1920-as években épült eklektikus stílusban. 1944-ben a német megszállás idején a megszállókkal együttműködő Zsidó Tanács egyik szükségkórháza működött az épületben a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt. (A másik a Wesselényi utca 44. szám alatt volt.) Ide a villalakásokból internált vagyonos családok tagjai kerültek, akiket a németek külön kezeltek és ezért nem kerültek be a budapesti gettóba, hanem a Rökk Szilárd utcai és a kistarcsai gyűjtőtáborokba vitték őket. Ezekből a táborokból azután nagyszámú öreg és beteg ember került át a Bethlen téri kórházba, nagyobb összeg befizetése ellenében. 10-20 000 pengőért bárkit kórházi ápolásra szoruló betegnek nyilvánítottak. A kórház felállítása órák alatt történt, dr. Weis Adolf szegény zsidók megsegítését szolgáló szomszédos Bethlen téri raktárából szerelték fel, és 350 fekvőhelyet alakítottak ki. A kórházat dr. Fuchs Dénes, majd később dr. Biedermann János vezette. Frank György, Groszmann Ferenc és Benedek László orvosok a mostoha körülmények között végzett műtétekkel és gyógyító munkájukkal számos ember életét mentették meg. 1944. december 28-án a Bethlen téri kórházat nyilasok és SS-katonák támadták meg, az ott lévőket kifosztották és bántalmazták, majd két tucat férfit elhurcoltak és meggyilkoltak. A többiek azonban szerencsésen túlélték a holokausztot.[1] A háború után az American Joint Distribution Committee finanszírozta Magyarországi-Zsidó Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) működött itt[2], majd az épület egészen a 90-es évek végéig a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola otthona volt. Ma az amerikai székhelyű McDaniel College nemzetközi gazdasági, politikatudományi és művészeti főiskola magyarországi tagozata található benne.[3] Az épület bal oldalán található az átépítéssel kialakított Bethlen téri zsinagóga (Baumhorn Lipót és Somogyi György, 1932). A zsidó imaház eredetileg, és jelenleg is status quo zsinagóga, vagyis nem foglalt állást az ortodoxia–neológia vitában. 1985-től indult be ismét a hitélet, és folyamatosan fejlődő közössége van napjainkban is.  A Zsinagóga közössége jelentős szerepet töltött be a Magyarországi Cionista Szövetség 1990-es megalakításában.

Elnök: Kálmán Tamás
Rabbi: Deutsch Péter
Kántor:
Cím: 1078 Budapest, István utca 17.
Telefon: 342-6170
Email: bethlen@bethlenter.com
Weboldal: www.bethlenter.com

Imaidőpontok:
Hétfő: 7:15, 16:00
Kedd: 7:15, 16:00
Szerda: 7:15, 16:00
Csütörtök: 7:15, 16:00
Péntek: 7:15, 17:30
Szombat: 9:30, a délutáni ima kezdete a szombat kimenetele előtt másfél órával kezdődik
Vasárnap: 8:00, 16:00

Sáchrisz – reggeli ima:
Zarándokünnepeken
9:30

Rojs Hasónókor és Jojm Kippurkor
8:30
Rojs Hasónókor utána Kiddus, Jojm Kippurkor mázkir kb. 13 órakor

Szlichojsz időszakban
6:30
Szlichojsz után közvetlenül Sáchrisz

Mincho, Maariv – délutáni és esti ima
Szombaton:
a Shabbosz kimenetele előtt másfél órával
(közben Salesüdesz – a harmadik szombati étkezés tanulással, énekléssel)

Ünnepeken:
egyedi rend szerint

Dohány utcai zsinagóga

A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nagy zsinagóga, egy zsinagóga Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, amely a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában. Az egykori zsidónegyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él, akik a hagyományokat mindmáig őrzik. A zsinagóga a magyarországi zsidóság fontos jelképe, továbbá Budapest jelentős idegenforgalmi látványossága. A főváros kulturális életében is aktív szerepet tölt be, ugyanis helyet ad komolyzenei koncerteknek, különböző fesztiválok helyszínéül szolgál, és falai közt gyakran hangzanak fel orgonakoncertek, illetve kántorfellépések.

A zsinagóga építésére – másfél évszázaddal ezelőtt – pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster (1797–1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott az 1991-ben kezdődött, és 1996-ban lényegében lezárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828–1903) volt, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. (Nem véletlen, hogy 2009-ben a templom születésnapját is éppen szeptember 6-án ünnepelték meg.) A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található.

SONY DSC

A zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak (Széchenyi, Kossuth Lajos) elhunyta alkalmából is. A zsinagógában a rendszeres istentiszteleteken kívül, több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20-án „zsidó–magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést.

1929 és 31 között a zsinagóga egész környezetét újjávarázsolták. Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi, s amely sokáig a Rumbach utcai templom megszűnése után az úgynevezett status quo (mérsékelten konzervatív) irányzatú pesti zsidóság legfőbb imaházaként működött. Az akkori átépítés során alakították ki azt az oszlopcsarnokkal körülvett kertet is, amelyről a tervezők nem is sejtették, milyen szomorú szerepet fog egykor betölteni a magyar zsidóság életében. Ekkor ugyanis már – az érlelődő fasizmus jegyében – megpróbáltatások sorozata indult a zsinagóga történetében.

1931 tavaszán revolveres merénylő golyói oltották ki két hívő életét, 1939 februárjában pedig a szemközti ház tetejéről kézigránátot dobtak az istentiszteletről távozók közé. Végül 1944-ben itt állították fel a pesti gettót: egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte levő háztömbökben és magában a zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze, vagyonuktól és jogaiktól megfosztva, állandó halálfélelemnek kitéve. Budapest ostroma idején a templomot 27 találat érte, ezek egyike-másika hosszú évtizedeken át látható volt. A templom kertje ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el – sokukat tömegsírban – a betegségben és éhen halt vagy meggyilkolt áldozatokat. Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jó részüket azonban (mintegy hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy hozzátartozójuk sem maradt életben: így hamvaik ma is itt nyugszanak. Ez a templom – az egész ország és a világ zsidósága szemében – a magyar nyelvű zsidó közösség és a magyar zsidó kultúra szimbóluma lett. A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és Európában – az amszterdamival együtt – a legmonumentálisabb zsidó templom.

Hősök temploma:

A Hősök zsinagógája ma már elválaszthatatlan része az épületegyüttesnek. Az árkádsor és a hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 186 személyes, Vágó László által tervezett Hősök Temploma 1931-ben épült. A Hősök Zsinagógája annak a 10 000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak. Számukat onnan tudjuk, hogy az Egység, az akkori zsidó újság az egész háború alatt pontos statisztikát vezetett a zsidó katonák haláláról. A bejárat felett héber szövegből formált hatalmas Dávid-csillag van. A díszítőelem különlegessége, hogy a következő bibliai idézetek betűiből alakul ki a csillag: אֵיךְ נָפְלוּ גִבֹּרִים „Éch náflú gibbórím… / Éch noflu gibajrim…” „Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban…”.

Télen, mivel a nagytemplom befűtése szinte lehetetlen, itt tartják a péntek esti (szombat bejövetele) és szombat délelőtti istentiszteletet. Újabban a hétköznapi istentisztelet helye a szintén Wesselényi utcai bejáratú Talmud–Tóra terem. zsinagóga a Dohány utcai templomkörzethez tartozik, az istentiszteleteket Frölich Róbert főrabbi vezeti, a főkántor Fekete László. Érdekesség, hogy a hétvégi istentiszteleten megszólal az orgona is (Lisznyai-Szabó Mária játékát hallgathatjuk) és a szertartást kórus kíséri. A zsinagógába mindig fedett fővel kell a férfiaknak belépni (a férjezett asszonyok kendőben), a tisztelet jeléül. Ilyenkor egy bibliai mondatot ismételnek a vallásos zsidók, különös módon épp egy idegen próféta, Bileám szavait, aki megátkozni akarta Izraelt, ám sátrainak rendezettségét látva, csak áldani tudott: „Milyen szépek a sátraid, Jákob, hajlékaid Izrael”.

Megbízott ügyvivő:
 Nádel Tamás
Rabbi: dr. Frölich Róbert
Kántorok: Fekete László
Cím: 1075 Budapest, Síp utca 12.
Telefon: 342-2353
Email: dohany@dohany-zsinagoga.hu
Weboldal: www.dohany-zsinagoga.hu
Újság: Pesti Sólet

Imaidőpontok:
Hétfő: 7:30, 17:00
Kedd: 7:30, 17:00
Szerda: 7:30, 17:00
Csütörtök: 7:30, 17:00
Péntek: 7:30, 17:00
Szombat: 9:30, 17:00
Vasárnap: 07:30, 17:00

(Munkaszüneti napokon a reggeli ima 8:00-kor kezdődik)

Dózsa György úti zsinagóga

dozsazsinagoga3A zsinagóga története híven tükrözi a magyar zsidóság sorsát az elmúlt időszakban. Az angyalföldi zsidóság a XX. század elején saját zsinagógát akart építtetni. Az épület tervezésével Baumhorn Lipótot, az Osztrák-Magyar Monarchia neves zsinagóga-építészét bízták meg. Nevéhez fűződik huszonkét zsinagóga építése és megannyi felújítása. Tevékenysége összekapcsolódott a magyar zsidóság emancipációjának és asszimilációjának történetével. Az Aréna (ma Dózsa György) úti zsinagógát a világhírű vallásfilozófus és tanár, dr. Hevesi Simon és Wilheim Joachim avatta fel, zsidó előírások szerint. A zsinagóga és az odajáró hívek két világháború, forradalmak, a fellobbanó antiszemitizmus, a numerus clausus, majd a zsidótörvények tanúi és elszenvedői voltak. Az épület állapota 1945 utánra leromlott, és a holokauszt pusztítása nyomán megfogyatkozott hívek nem tölthették meg. Először ezért állami raktárként használták, mindaddig, amíg a Honvéd Sportegyesület meg nem vásárolta, bokszoló- és vívó szakosztálya számára. Az újrahasznosítás megmentette az épületet a lebontástól, noha zsinagógaként az átépítések miatt nem lehet használni. A jelenlegi hitélet a vívóterem zsinagóga udvarán az eredetileg kultúrteremnek épített, majd zsinagógává felújított épületben folyik.

Elnök: Petró Gábor
Rabbi: Deutsch Péter
Kántor: dr. Kerekes Béla
Cím: 1134 Budapest, Dózsa György út 55.
Telefon: 888-95412
Email: gabor@jdc.hu

Imaidőpontok:
Péntek: 18:00
Szombat: 9:00

Frankel Leó utcai zsinagóga

A ma is mûködõ neogótikus (a tervezõ szerint francia gót stilusú) újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelsõ beépítésével Fellner Sándor alakította ki, és pedig 400 hívõ részére, amint az Egyenlõség c. kiadványból megtudhatták az olvasók.158958_galeria_a_frankel_leo_utcai_zsinagoga

Alapköveit 1887-ben helyezték el, felszentelésére 1888. augusztus 08-án került sor. Ugyanekkor búcsúztak a régi, több mint 100 éves zsinagógától, amely e helyen már feleslegessé vált. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára illetve az Árpád fejedelem útjára nézett.

1928-ban hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab Dezsõ és Soós Aladár mûépítészek készítették. Az utca felõl magas árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvezõ rálátás nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedő bérházat úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön, hanem mindkét oldalról függõfolyosók határolják, ahonnan a zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép tárul elénk.

Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi talmud-tóra iskola is helyet kapott. A Zsigmond utca 49. szám alatti épület a nagyméretû telek keleti részére épült, parkosított szabad térség övezte. A Duna-part felé a telket kerítés zárta el.

A budai hitközség tagjai között számos magas rangú tudós, értelmiségi és jeles mûvész akadt: így Heller Bernát, valamint Strausz Adolf orientalisták, dr. Baracs Károly ügyvéd, udvari tanácsos, Pfeiffer Ignác mûegyetemi tanár, dr. Geréb József klasszika-filológus, dr. Mezõ Ferenc az amszterdami szellemi olimpia gyõztese, késõbb a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, továbbá Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Emõd Tamás és Lengyel Menyhért írók. Emellett igen sok gazdag hívõje volt, többek között a gyártulajdonos budai Goldberger vagy a csepeli báró Weiss Manfréd család. Több kiváló rabbi mûködött ebben a zsinagógában, így Dr. Schőner Alfréd Buda főrabbija 1975-1985 között, dr. Benoschofsky Imre mellett dr. Edelstein Bertalan, a fiatalon mártírhalált halt dr. Vidor Pál, valamint dr. Geyer Artúr, az Országos Rabbiképzõ Intézet könyvtárosa. Legnépszerûbb szellemi vezetõje dr. Kiss Arnold fõrabbi, akit 1901-ben választottak meg a budai hitközség élére és aki íróként, költõként, mûfordítóként is jeleskedett, élete végén pedig az Országos Rabbiképzõ Intézet tanáraként is tevékenykedett. A templomban mûködõ kántorok közül a lengyel származású Sírotta Sándor, a hajdani varsói fõkántor unokaöccse emelkedett ki. Jelenleg Verõ Tamás látja el a rabbi-feladatokat.

A mai Frankel Leó utca környéke régtõl fogva ismert és lakott terület. Nem csak a rómaiak, de a késõbb érkezõk is hamar felfedezték gyógyhatású termálforrásait. Újlak sorsa szorosan összekapcsolódott ezekkel: központja is szomszédságukban a mai Lukács és Császár Fürdõ közelében alakult ki, ahol a XIX. századi fürdõélet kibontakozásával számos szálloda, vendéglõ és üzlet nyílt. Újlak lakói között ott voltak a zsidók is, hiszen a napjainkban is meglévõ, 1888-ban felavatott zsinagóga helyén korábban is állott egy több mint 100 éves imaház. A Frankel Leó utcát akkoriban Zsigmond utcaként tartották számon: ennek egyik nagyméretû Duna-parti telkére került az új épület. Ezt Fellner Sándor tervezte, aki egyebek között olyan alkotások szerzõje, mint az egykori Pénzügyminisztérium épülete a Várban, az Igazságügyi Minisztérium Markó utcai épülete valamint az idõközben elpusztult Ritz Szálló.
A 400 ember befogadására készült, 21,5 x 19 méteres külsõ méretû 8 méter magas imaház francia gót stílusban épült, nagyon finom részletformákkal. Építésze a zsidó származású és vallású építészek elsõ olyan nemzedékéhez tartozott, kinek véleménye szerint a zsinagógát nem kell külön stílusjegyekkel megkülönböztetni és az ima házának megfogalmazásához az egyetemes vallásos érzület létrehozta gótikus formák a legmegfelelõbbek. Az épület eredetileg önmagában állt, a hitközségi helyiségek és a vágóda a szomszédos telkek földszintes házaiban kaptak helyet. 1928-ban Jakab Dezsõ és Soós Aladár tervei nyomán hatemeletes, függõfolyosós bérházat építettek köré. Ez a Duna felöli homlokzaton közre fogja a zsinagóga félnyolcszögû szentéjét, amelyet kõtábla-, menora-motívum és Dávid-csillagok díszítenek. A zsinagóga bejáratát azóta az utca felöl vasráccsal ellátott, árkádos kapualjon át lehet megközelíteni. Belépve elõször a téglaburkolatú hármas egységet alkotó, vakolt felületekkel tagolt fõhomlokzatot pillantjuk meg. A bejárati elõtér kapuzatát félköríves záródású párkány díszíti, ennek csúcsán a mózesi kettõs kõtábla, orommezejében a Dávid-csillag jelképe látható. A kapuhoz vivõ szélesebb, terasszá öblösödõ lépcsõk az elõtér tömbjének két oldalán vezetnek tovább, a nõk számára kialakított kapukhoz, melyek elõtt ugyancsak kis terasszá szélesednek. A nõi bejáratokat, továbbá az elõtér fölött, az imaterem nyugati falán elhelyezkedõ nagyméretû, kétosztásos, csúcsíves ablakot szamárhátíves díszítés hangsúlyozza. Az utóbbi keretezésének csúcsán megismétlõdik a Dávid-csillag motívuma. A fõhomlokzat középsõ részét jobbról és balról ál-támpillérek fogják közre, koronázópárkánya csúcsíves mezõt alkot. Fölötte lépcsõzetes oromzat magasodik, legfelül a mózesi kõtáblákkal. A párkány vonalát a két szélsõ bejárat fölött félköríves romantikus mintázat emeli ki.

Az elõcsarnokon keresztül az imaterembe érkezve középen találjuk a fából készült bimát, két oldalán hétágú gyertyatartókkal. Szemközt, a keleti fal apszisában található a gótizáló, csúcsíves keretezésû, lépcsõzetes oromzatú, Dávid-csillaggal és kõtáblákkal díszített frigyszekrény, ugyancsak gótizáló keretezésû fülkében.

A frigyszekrény látványát a tõle jobbra és balra nyíló, szintén gótikus jellegû, festett ablakok teszik teljessé. Mellette és az oldalfalakon márványtáblák idézik a holocaust mártírjainak, illetve a hitközség nagy rabbijainak emlékét. A hármas keresztboltozattal épült belsõ térbe mélyen benyúlik a három nõi karzat, melyeket csúcsíves ablakok világítanak meg.

A boltozat ívei díszes konzolokban végzõdnek.

A neológ imaház jelenleg is eredeti funkciójának megfelelõen, a Budai Zsidó Hitközség égisze alatt mûködik. Épületegyüttesében rendszeresen tartanak talmud-tórát, de itt kapott helyet a Micve Klub, valamint a Hillel Zsidó Oktatási és Ifjúsági Központ is.Elmélkedések a szentírási figurációk ikonográfiájáról a Frankel Leó utcai zsinagóga vonatkozásába

A Frankel Leó utcában, a zsinagóga környékén, majd a zsinagóga és a bérház udvarán sétálgatva, késõbb a zsinagógában, e dolgozat készítõje a textus és a vizualitás kapcsolatán elmélkedett. Van-e összefüggés a zsinagógai építészet és a feliratok között? Mindez hogyan alakul idõben, a társadalmi és politikai viszonyok megváltozásával? A Magyarországon élõknek némi tapasztalatuk lehet erre vonatkozóan, hisz Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a középkorból megmaradtak zsinagógák (a budai vár, Sopron).

A Frankel Leó utcai zsinagógában a Dávid-csillag és a két kõtábla kiemelkedõ fontosságú ebben a zsinagógában. Láthatjuk, hogy a bejárati elõtér kapuzatát félköríves záródású párkány díszíti, ennek csúcsán a mózesi kettõs tábla orommezejében a Dávid-csillag jelképe látható.

A Dávid-csillag motívum megismétlõdik a nyugati fal csúcsíves ablakán, a keretezés csúcsán. A keleti fal apszisában találjuk a Dávid-csillaggal és kõtáblákkal díszített frigyszekrényt. A kõtáblák és a Dávid-csillag szimbólumai jelzik, hogy a Frankel Leó utcai zsinagóga neológ közössége zsinagógája építésénél a zsidó hagyományhoz való hûséget és a tórahûséget akarta hangsúlyozni. Ez a közösség a törvény népének vallja magát, ezt jelzi szimbólumaival is.

A kõtábla vagy a Szövetség két táblájának (Sné luhot hábrit) szimbóluma azt is jelzi, hogy milyen korban építették a zsinagógát, hisz a XVIII-XIX. századi zsinagógákra jellemzõ az, hogy a zsinagóga frigyszekrényén, illetve késõbb már a zsinagóga homlokzatán is megjelenik.

A Dávid-csillag (melynek jelentése Dávid pajzsa) tudjuk, hogy más kultúrákban is megjelenõ elem, de mint szimbólum kizárólagosan a zsidóságé. A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga falán megtaláljuk. Vizsgált zsinagógánk építésének idejére ebbõl is sikerül következtetnünk, hisz a magyarországi XIX. századi zsinagógákra jellemzõ, hogy a Dávid-csillagot homlokzati falmezõkre vagy az ablakok üvegosztó bordázatánál alkalmazzák.

A Dávid-csillag felfelé és lefelé mutató csúccsal egymásba fonódó két egyenlõ oldalú háromszög. Mit mond a Dávid-csillag, ez az õsi szimbólum, ami a kapernaumi zsinagóga maradványain is látható, csak úgy mint a Táncsics Mihály utcai zsinagógában (ahol igen beszédessé vált számunkra, hála Scheiber Sándor megfejtõ munkájának). Kohlbach Bertalan hipotézisét véve alapul, mely szerint egy dualista világképnek megfelelõen a talpára állított háromszög a jó, a fény, a csúcsára állított háromszög a rossz, a sötétség szimbóluma. Rávetíthetjük-e ezt az elgondolást a Frankel Leó utcai zsinagógára? Igen! Egyáltalán nem erõltetett a dolog, ha bele gondolunk, hogy a zsinagóga alapkövét 1887-ben rakták le. Tiszaeszlár után vagyunk, abban az idõben, amikor az antiszemiták elérkezettnek látták az idõt a politikai szervezkedésre. Gondoljunk a Dávid-csillag szimbólumra: valóban a jó és a rossz, a világosság és a sötétség harca folyt. 2005. nyarán Izraelben hallottam egy másik interpretációt is: a Dávid-csillag, mint a gránátalmafa virága, melynek termése, húsa és leve az immunrendszer serkentõje és fenntartója, olyan egyetemes gyógyszer, melynek éltetõ erejéhez a legszegényebb emberek is hozzáférnek. Én nem vetném el ezt az interpretációt a Frankel Leó utcai zsinagóga vonatkozásában sem. Most nem arra gondolok, hogy gazdag vagy szegény polgárokról van szó, hisz tudjuk, hogy jeles személyek jártak ebbe a zsinagógába és nem a legszegényebb réteg. De õk is osztoztak a zsidó sorsban és szükségük volt az egyetemes fenntartó erõre, ami Tiszaeszlár árnyékában megvédi és megerõsíti a közösséget.

Benoschofsky Imre, akinek emléktábláját láthatjuk a zsinagógában, nap mint nap elmélkedett ezeken a kérdéseken, miközben Zsidóságunk tanításai c. mûvét illetve a Harminc év után c. gyûjtemény tanulmányait írta. Benoschofsky Imre, a kiváló rabbi nyomában lépkedve mi is elmélkedhetünk azon, hogy az óbudai zsinagóga építése és a Frankel Leó utcai zsinagóga közt mindössze két-három emberöltõ volt, mégis egy teljesen más világot tükröznek. Egyik a monumentális korinthuszi oszlopaival, mint a béke és stabilitás jelképeivel, a Frankel Leó utcai zsinagóga pedig a szentéj köré épített védõ-óvó bérházzal. Érezzük: valami megváltozott. A Tiszaeszlár elõtti idõket nem lehet visszahozni. De lehet reménykedni, imádkozni, bízni az Örökkévalóban.

A Frankel Leó utcai zsinagóga felirata a frigyszekrényen található. A felirat dr. Edelstein Bertalan és hitsorsosai akarata szerint kifejezi a közösség félelmeit az aktuális történelmi helyzetben:
Bizonyára közel van az õ szabadítása az õt félõkhöz mondja a felirat, a 85. zsoltár 10. versének szavaival. Más szóval: mi, akik építjük ezt a zsinagógát, különös módon kérjük az Örökkévaló segítségét. A Tiszaeszlár árnyékában történõ zsinagógaépítés azonban nem jelenthet sem önfeladást, sem reménytelenséget, sem identitásválságot. A Frankel Leó utcai zsinagógában a tóraolvasó asztal középen áll, mint a hagyományos ortodox zsinagógákban, stabil alapként, hirdetve azoknak, akiknek van szemük a látásra, hogy: bár bérházzal körülvéve, most talán alig láthatóan, de itt vagyunk és mi vagyunk itt.

Elnök: Tordai Péter
Rabbi: Verő Tamás
Kántorok: Nógrádi Gergely
Cím: 1023 Budapest, Frankel Leó út. 49.
Telefon: 326-1445
Email: info@frankel.hu
Weboldal: www.frankel.hu

Imaidőpontok:
Péntek este: nyári időszámítás idején 18:30, téli időszámítás idején 18:00.

Szombat reggel: 10:00

Hegedűs Gyula utcai zsinagóga

A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga Budapest Újlipótváros nevű városrészében a 20. század elején épült fel.. Eredetileg az ortodox hívők számára létesült, a történelem viharai folytán azonban ma már a se nem neológ, se nem ortodox, hanem a kettő közt elhelyezkedő statusquo ante irányzathoz tartozik.

A Lipótváros északi részén élő ortodox zsidóság a 20. század elején a Koháry (mai Nagy Ignác) utcából a mai Újlipótváros területére, az akkori Csáky utcába költöztette a templomegyesületet. Vajda Béla tervei alapján az imaszobát egy bérházban alakították ki 1911-ben. Később megvásárolták a házat, és 1927-re Baumhorn Lipót útmutatásai alapján udvari beépítéssel kibővítették a zsinagógát.[1]

283_lAz 1960-as évektől tovább bővítették. A 2000-es évek során adományokból rendbehozatták a templom kupoláját, új járólapokat helyeztek el, és a karzat melletti valamikori tálalóból kialakították a vallási előírásoknak megfelelő főzőkonyhát.
A 20. század elején a budapesti zsinagógaépítészetben a rejtőzködő megoldások kerültek előtérbe, ennek egyik példája a bérházban berendezett Hegedűs Gyula utcai imaház is. Az épület eklektikus utcafrontját és a belső udvar neoreneszánsz stílusát Baumhorn szecessziós stílusú megoldással kötötte össze. Az épület két részből áll, egy nagyobb zsinagógából és egy kisebb imaházból. A nagy imaházban, amely akár kilencszáz ember befogadására alkalmas, elsősorban a nagyobb ünnepek alkalmával végzik a szertartásokat. Emellett rendelkezik az épület kultúrteremmel is. A belső tér különleges eleme a színes acél- és üvegtető. Liturgikus értelemben a zsinagóga konzervatívnak tekinthető, a Csáky utcában nem volt orgona, a Tóra-olvasó asztal a középen állt, az imarend is régiesebb volt, mint a dohány utcai nagyzsinagógában, ezért a 20. század elején a környék vallásos zsidó lakosságának többsége inkább ide járt. A visegrádi utcai ortodox zsinagóga megalakulása után is sokan jártak ide. Ezt a konzervatív jelleget máig megőrizte.

Elnök: Müncz László
Rabbi: dr. Schőner Alfréd
Kátnorok: Klein Ervin, Biczó Tamás
Cím: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 3.
Telefon: 349-3120
Weblap: http://hegedus.bzsh.hu/
Email: hegedus@bzsh.hu

Imaidőpontok:
Hétfő: 7:30, 16:00
Kedd: 7:30, 16:00
Szerda: 7:30, 16:00
Csütörtök: 7:30, 16:00
Péntek: 7:30, 17:30
Szombat: 9:30, 17:00
Vasárnap: 08:00

Hunyadi téri zsinagóga

 

Hunyadi-téri-zsinagóga-015A Hunyadi téri vásárcsarnok mellett 1890-ben épült bérház magasföldszintjén működik 1896-os megalakulása óta a neológ imaterem. 1886. június 7-i dátummal érkezett a Belügyminisztériumba a kérvény, hogy a VI. kerületi Hunyadi téren zsidó templomot alapíthassanak. A Hazkara Egylet így nyithatta meg a 3. szám alatt működő zsinagógáját. A második világháborúig a térre néző egyik nagy ablakán ez a felirat áll: „Chevra mázkir nesámot”, ami ’lélekre emlékező egylet’-et jelent. A vészkorszak nehéz évei alatt az utolsó pillanatig ellátták a hitéleti teendőket. Bezárására 1944 nyarán került sor. 1945 áprilisában a körzet tagjai takarították ki a templomot, így téve lehetővé az imák megtartását.

Elnök: Gervai László
Rabbi-helyettes: Fináli Gábor
Kántorok: Kozma György

Imaidőpontok:
Hétfő: 7:15
Csütörtök: 7:15
Péntek: Téli időszakban: 17:30, Nyári időszakban: 19:00
Szombat: 10:00,
Minden hónap első, és harmadik szombat délutánján salesüdesz

Lágymányosi körzet (Bét Shálom)

A lágymányosi zsidó közösség imaterme jelenleg a XI., Károli Gáspár tér 5. sz. alatt mûködik, egy nemrég korszerûsített, szépen felújított épületben, amelyet a Budapesti Izraelita Hitközség 1962-ben vásárolt meg.

Különbözô források egymástól eltérô közléseivel szemben a hivatalos iratokból egyértelmûen kiderül, hogy – hasonlóan egyéb egyházi ingatlanokhoz – a közösségnek korábban otthont adó lágymányosi zsinagóga épületét (XI., Bocskai út 37. / Zsombolyai u. 6.) még 1950-ben államosították, és 1966-ban adták a Tudományos Ismeretterjesztô Társulat kezelésébe. Nem sokkal késôbb, 1969 decemberére a TIT Természettudományi Stúdiója mûködött falai között. Ezzel az épület sorsa eldôlt: ami abból a II. világháborút kiállta, azt az átalakítás barbár munkája végleg megcsúfolta – tönkretéve egy kiváló építészeti alkotást és arcul csapva egy vallási érzületet – a kádárizmus amúgy már puhuló diktatúrája alatt, a beinduló „új mechanizmus” közepette.

screen-capture-62

Az egykori zsinagógaépület már csak azért is érdemes a részletes bemutatásra, mert a fôváros eme városképileg jelentôs pontján, mind korszerû megjelenésével, mind kiváló alaprajzi megoldásával a korabeli kritikusok elismerését is kivívta. Markáns, díszítés nélküli formáival, vasbeton vázszerkezetével új irányt mutatott a zsidó templomépítészetben, ám mivel a II. világháború elôtt Budapesten több zsinagóga már nem épült, az adott építkezés egy korszak lezárását is jelentette. Az épület felavatására – valamivel több, mint 65 éve – 1936. szeptember 13-án került sor.

Hogy is történt ez akkor, azon a verôfényes vasárnap délelôtt a korabeli híradások tanúsága szerint?1

A nagyünnepek elôtt (1936. szept. 17., csüt. = 5697. Th. 1.) ezrek zarándokoltak el a feldíszített templomtérre, ahol a díszôrséget lovas rendôrök alkották, hogy felavassák a budai zsidó hitközség Szent Imre városi körzetének új, impozáns templomát a kormány és az összes hatóságok képviselôinek jelenlétében – így jelen volt a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselôje, a fôváros nevében Lamotte Károly alpolgármester, a magyar királyi honvédség és a fôkapitányság küldöttei. Rajtuk kívül képviseltette magát az Országos Frontharcos Szövetség, a zsidó cserkészcsapatok, továbbá a felekezeti elôkelôségek részérôl Stern Samu udvari tanácsos, a pesti izraelita hitközség és az Országos Izraelita Iroda elnöke, Wertheimer Adolf, a Zsidó Múzeum és az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat elnöke, aki nem sokkal késôbb a Ferenc József Országos Rabbiképzô Intézet vezérlôbizottságának új elnöke lett. A források beszámolói szerint a közélet elôkelôségei közül is többen jelen voltak, például Vida Jenô és Fleissig Sándor felsôházi tagok.

Az épület átadása pontos koreográfia szerint zajlott. Az ünnepség megkezdését a cserkészek kürtje jelentette, majd baldachin alatt hozták a tórákat a Verpeléti (ma Karinthy Frigyes) út 4–6. szám alatti imaházból a Lenke (ma Bocskai) úti új templom elôtti térre, ahol a megjelent elôkelôségek az erre a célra felállított díszsátorban várakoztak. Amint a menet megérkezett, Tyroler József építészmérnök, az építômunka kivitelezôje átadta az új templom kulcsát Novák Ede2 és Hamburger István3 tervezô építômûvészeknek, akik azt Vetô Sándor kultúrelöljárónak, az építôbizottság elnökének nyújtották át egy rövid beszéd kíséretében, amelyben elmondták a templom építésének történetét. A bizottság elnöke a kulcsot a budai izraelita hitközség elnökének, Krieszhaber Adolfnak adta át, aki Lamotte Károly alpolgármestert kérte meg arra, hogy Istennek újonnan emelt házát nyissa meg. Miközben a budai zsinagógák egyesített énekkórusa Alpár Ignác vezetése alatt zsoltárokat énekelt, a közönség bevonult a templomba, ahol pompás kép tárult elébe. Szemközt hatalmas szentély, oldalt színes üvegablakok – hagyományos formák és modern vonalak szerencsés vegyüléke, áhítatkeltô hangulata.

A szent könyveket elhelyezték a frigyszekrényben, miközben Sirota Sándor fôkántor és Perlmann Arnold körzeti kántor zsoltárokat énekeltek. Ezután hangzott el Alpár Ignác vezényletével a Kiss Arnold vezetô fôrabbi által írott és Kelen Hugó által megzenésített Ima a hazáért címû alkalmi zsoltár. Kiss Arnold „szárnyaló” avatóbeszédében méltatta a templom megépítésének „nagy és kegyeletes” tettét. Szónoklatát követôen Benoschofszky Imre fôrabbi, az új templom gazdája meggyújtotta az örökmécsest, majd a templomi énekkar a Halleluját énekelte el. A budai hitközség Zsigmond utcai templomának fôrabbija, Vidor Pál mondott még ünnepi beszédet, s megáldotta a templomot. Ezután a templomkörzet alelnöke, Krammer Adolf meggyújtotta a budai zsidóság nagy halottainak emlékére készített mécsest, amely egyszersmind az I. világháború zsidó hôsi halottainak emlékét is hirdette. Krieszhaber Adolf üdvözölte az avatóünnepélyen megjelent vendégeket, méltóságokat, hatóságokat, testületeket és egyesületeket, valamint a törvényhozás mindkét házának tagjait, a kormány, bírói testület, székesfôváros, a honvédség és a rendôrség küldöttjeit. Csobádi Samu, a budai hitközség alelnöke méltatta a nap jelentôségét, amely egyrészt beteljesedést jelentett a lágymányosi hittestvéreknek és lehetôséget adott a nagy múltú budai hitközségnek megújhodására. A Szent Imre város templomkörzetének betegen fekvô elnöke, Schwarcz Samu nevében Szilárd Bertalan elöljáró köszönte meg a budai hitközségnek és elnökének gondoskodását, különös hálával adózva a fôvárosnak, amely a telekadományozással a templom felépítését lehetôvé tette.

Ezekre a beszédekre válaszolva Lamotte Károly alpolgármester méltatta a budai zsidóságnak az impozáns templom megépítésével tanúsított nagy áldozatkészségét és kifejezte örömét, hogy a fôváros egy mûvészi építménnyel lett gazdagabb, ahol lelki felfrissülést és épülést nyerhetnek az istenhívô emberek. A pesti zsidóság üdvözletét Stern Samu tolmácsolta, aki a megértés, kölcsönös megbecsülés és szeretet otthonaként köszöntötte az új templomot. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget.

A korabeli híradások a templom épületével kapcsolatban kiemelték a szentély és a szószék megoldását, a színes ablakok motívumainak harmonikus összeállítását, a héber betûk szerencsésen alkalmazott ornamentikáját. Külön szóltak az elôcsarnok artisztikus kiképzésérôl, amelynek köszönhetôen úgy hatott az elôtér, mint egy különálló kis templom. Késôbb valóban így is szolgált, mikor a téli istentiszteletek alkalmával szükségtelenné és nehézkessé vált a mintegy 1000 személy befogadására alkalmas nagy templomtér kifûtése.

A templom valójában egy tervezett épületkomplexum elsô ütemeként készült el, ám a további, különbözô rendeltetésû épületrészek (iskola, paplak, irodák) megvalósítására már nem volt lehetôség.

Építészeti szempontból a Novák Ede és Hámor István tervezte lágymányosi zsinagógát a Bauhaus szellemiség képviselôjeként szokás méltatni és értékelni, bár travertin kôburkolata, vörös márvány ablakkeretezései, fölül ívesen záródó ablaknyílásai mind olyan elemek, amelyek erôsen a zsinagóga építés romantikus-keleties hagyományára utalnak. Nagyvonalú felfogása, állóablakai, mértéktartó fényûzéssel kiképzett elôcsarnoka közel álltak a tradicionális építészethez, bár tervezôi nem támaszkodtak meglévô mintára.

A telek méreteivel és formájával komoly fejtörést okozhatott a tervezôknek, ám az elkészült épület az egyensúlyteremtés kitûnô példáját adta. Szerkezeti szempontból sem volt könnyû probléma a 27×25 méter alapterületû és kb. 14 méter magas templomteret határoló falak szélnyomás ellen való stabilizálása, tekintettel arra, hogy belsô oszlop, pillér a templomtérben nem volt. A hatalmas lebegô nôi karzat is minden alátámasztás nélkül került a helyére. E megoldás elônye az volt, hogy a lépcsôzetesen emelkedô ülések bármelyikérôl egyformán kitûnô kilátás nyílt a szentélyre. Impozáns és festôi monumentalitást eredményezett az óriási belsô tér, annak megvilágítása, a nagyvonalú kazettás mennyezet, az égszínkék szentély, a hófehér falak, a keleti szônyegként ható ragyogó üvegezés. Komoly meggondolást igényelt a templomtér befedését szolgáló szerkezet megválasztása is, s legcélszerûbbnek az alsó bordás vasbeton födémmel kombinált rácsos tartók alkalmazása látszott. A 4,5 méternyire elôreugró nôi karzat konzolainak lehorgonyzása, a számos hô- és hangszigetelési, valamint akusztikai probléma, a lágymányosi nehéz talajviszonyok figyelembevétele, a keserû sóval telített források feltörésének megakadályozása, a számos világítástechnikai kérdés, a templom gazdaságos központi légfûtése mind olyan feladatok voltak, melyek komoly technikai felkészültséget igényeltek.

Ám dicsôsége nem sokáig tartott: mire az épület 30 éves lett, és a TIT kezelésébe került, már hozzá is fogtak az átépítéséhez, és legjelentôsebb építészeti vívmányait, értékeit tüntették el. A külsô falak határolta osztatlan belsô terét szintekre tagolták, melyeken különbözô helyiségeket alakítottak ki. Ennek következtében az ablakokat is felszabdalták, lekerekített záródásaikat kisarkították. Épp a megváltoztatott funkció igényeinek megfelelôen… Benoschofszky Imre (1903–1970), az önálló budai hitközség utolsó rabbijának programja szerint megfestett, zsidó szimbólumsort felvonultató templomablakok megmentett táblái a Rabbiszeminárium templomába kerültek.

Az építmény eredeti rendeltetésére ma már csak a menórás kovácsoltvas kerítés utal.

A források és tervek áttekintésével mégis rekonstruálható e pazar épület. A kelet felé való tájolás miatt a templom fôbejárata a Zsombolyai utcára került. Néhány lépcsôfokot megmászva mindjárt beléphetünk az öt ajtó valamelyikén, a tényleges templomtérbe azonban a tágas elôcsarnokon át lehet bejutni. Még elôtte módunk van letenni kabátunkat, táskánkat a jobb, illetve bal oldali ruhatár egyikében. Az imateremben széttekintve, megkapó annak monumentalitása, amelyet csak fokoz a fehérre meszelt, dísztelen falak hatása és a kazettás mennyezet. A templom belsô képe nemes egyszerûségében is megkapó. Mentes minden fölösleges díszítéstôl, amely a figyelmet megosztaná, hogy annál jobban kiemelkedjék a bejárattal szemben lévô szentély, az interieur fôtémája, amely az épületet templommá avatja. A szentély hátterét travertin burkolat adja, bemélyedô fala égszínkék, jobb, illetve bal oldali részein egy-egy körablak. Többlépcsôs emelvény vezet a fülke négyszögletes formáját kihangsúlyozó, álló téglalap alakú, vörös márvány keretû Tóraszekrényhez, melynek tetejére került a két kôtábla, két oldalára pedig egy-egy álló menóra. A szentély hátsó fala széleinek ellentétes szögletébôl félköríves záródású ajtónyílás vezet a kívülrôl megközelíthetetlen rabbi- és kántorszobába. A szentély falának travertinnel burkolt része fölött a kórus ötíves loggiás fülkéje nyílik, ahol az orgonát is elhelyezték. Mind a fôbejárat ajtóíveivel, mind ezekkel a fülkeívekkel teljes egyezésben van a templom oldalfalain végigmenô hatalmas méretû íves lezárású ötös ablakcsoport. Az ablakok bordaosztása, az Ótestamentumból vett szimbolikus motívumok ritmusa nemcsak kiegészíti az architektúrát, de egyben nagyszerû megvilágítási hatást is jelent. Elismerés illeti Hende Vince festômûvészt is, akinek a színes ablakok kivitelezésében fontos szerep jutott.

A szentélyfülke északi sarkához került az egyszerû hasáb alakú szószék, pártázatos hangvetôvel. A szentélyfülke felett Ézsaiás könyvébôl (6, 3) vett héber betûs idézet hirdeti, hogy: „Szent, szent, szent az Örökkévaló, a seregek ura, telve az egész föld az ô dicsôségével”.

A Tóra-felolvasás céljára szolgáló bima – elvben az ortodox hagyomány számára is elfogadható módon – a terem közepére került, és egy ugyancsak hasábos kialakítással készült, kétoldalt néhány lépcsôvel megközelíthetô emelvényen kapott helyet.

A karzatra a déli homlokzaton kívülrôl nyíló oldalbejáraton át, a lépcsôházon keresztül lehet feljutni. Az oldalbejáratot a lépcsôház enyhén kiugró tömbje és az egymás fölé helyezett, körben lévô Dávid-csillagokkal díszített színes ablak hangsúlyozza, felette az épület sarkán a rendeltetést jelzô kettôs kôtáblával.

A templom nagy felületû, sima homlokzatát az épülettömböt határoló vasbeton keretek hangsúlyozzák.

Milyen kár, hogy mindez ma már kívülrôl is alig látszik, az épület valamikori szépségét adó vonalakat a jelentéktelenségig leegyszerûsítették, a teljesen átalakított belsô helyrehozhatatlan átalakításáról nem is beszélve.

Elnök: Horváth József
Rabbi: Radnóti Zoltán
Kántor: Megyeri András Jonatán
Cím: 1114 Budapest, Károli Gáspár tér 5.
Telefon: 361-1965
Email: rabbi@zsinagoga.net, hj@zsinagoga.net, kantor@zsinagoga.net
Weboldal: www.zsinagoga.net

Imaidőpontok:
Hétfő: 7:00, 17:30
Csütörtök: 7:00, 17:30
Péntek: 18:00
Szombat: 9:00

Istentiszteletet tartanak továbbá minden Rajs Chajdeszkor is.

Nagyfuvaros utca 4.

A Nagyfuvaros utcai közösségnek eredetileg a Szilágyi utcában volt a székhelye. Az volt akkor a kerületben a legnagyobb imaház. Az Emberbarát Egyesület (ez volt a gyülekezet akkori neve) iskolával is rendelkezett, s a nagy létszámra való tekintettel nagyobb helyre volt szükségük. Ez volt az oka, hogy a Szilágyi utcából el kellett költözniük. Társadalmi gyűjtés útján, saját erőből megvásárolták a Józsefvárosi Kaszinó Grosz Zsigmond és Neuvelt Róza tulajdonában lévő Nagyfuvaros u. 4. szám alatt házát. Udvari részében építették fel a templomot, egyesületi konyhával, kultúrteremmel, Freund Dezső építész tervei szerint.

A jelenleg is működő, s a Józsefvárosban legnagyobb alapterülettel (hossza: 19.2 m, szélessége: 14 m, belmagassága: 7.80), s legtöbb hívővel rendelkező zsinagóga bejárata a földszinti előcsarnokból nyílik. Az imahelység az épület földszintjén került kialakításra, a terjedelmes előteremmel és az egykori vendéglőből kialakított előcsarnokkal, ruhatárral együtt. A félemeleten lévő női karzatra a Nagyfuvaros utcából elszeparált lépcsőn lehetett feljutni, ám ezt a bejáratot a háború után megszüntették. Az udvart teljesen beépítették zsinagógává, így a templomot három oldalról vette körül a zömök, négy pilléren nyugvó karzat. A templom feszített vas-betonszerkezetű, természetes világítását az egykori udvar teljes szélességét átfogó, lapos üvegtetőn keresztül nyeri.

A frigyszekrény és a bima (a Tóra-olvasó asztal) kialakítására a húszas évek jellegzetes, geometrizáló, késő bécsi szecessziója és az Art Deco egyaránt hatott. A frigyszekrényt körülvevő korlát bejáratánál egy-egy pilléren kandeláber áll, faragott, aranyozott Dávid-csillagos dísszel. A középen álló, lépcsővel megközelíthető bima is hasonló kivitelezésű, rácsos korlátjának négy sarkán hatalmas menórákkal. A padok egyszerűen barnára festett, konzervatív kialakításúak.

Ahogy a templom előterében levő márványtábla is jelzi: a zsinagógát dr. Adler Illés statusquo főrabbi, valamint Rosenberg Ármin és dr. Scheiber Lajos helyi rabbik szentelték fel 1922. szeptember 17-én. Ekkor választották meg a körzeti vezetőket is. Dr. Hajdu Marcell lett az elnök, az elnökhelyettes pedig Weisz Márk. Alelnökök lett Zimmermann Dezső, Hajdú Jenő és dr. Körmöczi Zoltán, míg az elöljárósági tag Klinger Leó, Schwartz Bernát, Ungár Adolf, Wertheimer Lajos, Wertheimer Soma és Weiner Samu. A körzet titkára Sarbó Vilmos és Gosztonyi Gyula volt.

Működése során neves és nagy tudású rabbik funkcionáltak a körzetben. Rosenberg rabbit a környéken csodarabbiként tisztelték, a Bérkocsis utca és a Kender (ma Auróra) utca sarkán levő lakására gyakran jártak tanácsért a hívek. Mellesleg, a politikus Vas Zoltán és a történész Ránki György akadémikus az ő unokái voltak. Scheiber Lajos egészen a felszabadulásig végzett rabbinikus tevékenységeket a „kilé”-nél, feleségével együtt a holokauszt áldozata lett. Az ő fia volt dr. Scheiber Sándor, a Rabbiképző világszerteismert tudós igazgatója. Őt követte, de segédrabbiként már korábban is mellette működött, dr. Salgó László főrabbi, a budapesti rituális élet felügyelője és a rabbisági iroda vezetője, aki mindig szívügyének tartotta a körzetet. Amikor valaki hiányzott az imáról, rögtön meglátogatta az illetőt, érdeklődött, hogy miért nem volt, s hogy minden rendben van-e? Akkoriban nagyon baráti volt a hangulat a körzetben. Az ő működése idején a Nagyfuvaros utcai zsinagógában volt főkántor Stern László (1915. márc. 12.-1978. szept. 12.), a kiváló énekes, a körzetben felnőtt Moshe Stern világhírű főkántor nagybátyja, akit még a mai napig is emlegetnek az idősebb hívek.

Salgó László 1972-ben a Dohány utcai zsinagóga főrabbija lett, őt követte dr. Singer Ödön, akit nagy tisztelet és szeretet övezett 13 éves működése során. A Talmud Tóra növendékeivel több szép ünnepséget tartott. Miután 1985-ben Budára került, mintegy másfél évtizeden keresztül Raj Tamás lett a körzet rabbija, később főrabbija. Működése során a körzet taglétszáma több mint kétszeresére nőtt, s a főváros második legnagyobb körzete lett. A Talmud Tóra (gyerekek mellett egyetemisták) növendékeinek létszáma 7-ről 98 főre emelkedett. A hitoktatás és a magányos idős emberek segítésére jött létre 1988-ban, első magyar zsidó alapítványként, a Talmud Tóra Alapítvány. Miután a főrabbi részt vett az ellenzéki mozgalomban (Nagy Imre temetésén és a kerületi Ellenzéki Kerekasztalban), majd 1990-1994 között országgyűlési képviselő is volt, a Nagyfuvaros utcai templom országszerte ismertté lett. A zsinagógát felújították, az Önkormányzat támogatásával fűthetővé tették, a templomban emlékfalat alakítottak ki, az előtérben pedig Idősek klubja nyílt. Itt helyezték el Magén István festőművész monumentális hászid portréját. Az egyedülálló, idős hittestvéreket az Alapítvány és a körzet évente ingyenes nyaraláson látja vendégül a balatonfüredi kóser üdülőben.

Nagy és rejtelmekkel teli volt az a templom. Amikor először léptem be, csodálatos világ tárult fel előttem, amelyben azok az emberek, akiket naponta láttam vitatkozni, csereberélni, tevékenykedni, most imakendőikben fekete csíkos, merev lárváknak tűntek. Én is másnak éreztem ott magam, a tér, a levegő, a fény különös formát és szerepet kapott. Nem tudtam szemmel befogni, annyira nagy volt az a terem, végig oszlopokkal, szegletekkel, lámpákkal, karzatokkal és telizsúfolva zsidókkal. Később többször feltártam a rejtelmes világot, de mindig csak apránként haladva, hol a szószéket, hol a terem „mélyét”, hol a bejárattól balra esô részt, anélkül, hogy sikerült volna valaha is gondolatban feltérképezni.

Meglehetősen gyér volt a fény, s ebből a varázslatos atmoszférából, mintha a semmiből bukkantak volna elő, különleges jelenések emelkedtek ki…Igen, a piac zsidóinak templomában volt valami az égi Templomból és Salamon templomából, a zsidó nép örök kincséből… A női karzat nagyon keskeny volt, a felső szinten helyezkedett el, és sűrű rács választotta el a templom többi részétől. Ott ültek a nők mind sorban kendőkkel és fátylakkal félig elfedve arcukat… Néha lepillantottam a templomra a rácson keresztül… Egyenletes, megindult, méltóságteljes boldogságot éreztem és azt kívántam, hogy örökké tartson. Ám ezt a rejtelmes világot egy csapásra feldúlták 1944-ben, azon a napon, amikor először kellett belépnem a templomba szüleim megnyugtató jelenléte nélkül.”

A háború előtt, különösen szombatonként és ünnepnapokon, rengeteg gyerek látogatta az Istentiszteleteket. Ők rendszeresen jártak Talmud Tórára is, ahol megtanulhatták a zsidóság alapjait, és tagjai voltak az OMIKE-nek (Országos Magyar Izraelita Közművelési Egyesület). A háború előtt az ifjúsági csoport tagjai minden hónapban egyszer előadást tartottak a templom dísztermében.

A gyönyörű kőbányai zsinagógát a Hitközség akkori központi vezetői az 1970-es években (potom áron) értékesítették, és a kőbányai körzetet megszüntették. Ettől kezdve a kőbányai zsidóság zsinagógája is a Nagyfuvaros utcai lett, utolsó elnökük, Bányai Sándor, a józsefvárosi körzet elnökhelyettese lett.

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga (egyesületi, majd körzeti) elnökei (a templom alapításától, 1922-től fogva): dr. Hajdu Marcell, Weisz Márk, dr. Körmöczi Zoltán, dr. Vas Lipót, Dobó Zoltán, Köves Aladár, Atlasz Miklós, Steuermann Antal, Galambos József voltak, jelenleg (1992 óta) Streit Sándor.

Elnök:
Streit Sándor
Rabbi: Shmuel Glitsenstein
Kántorjelölt : Rosenfeld Dániel
Cím: 1084 Budapest, Nagyfuvaros utca 4.
Telefon: 334-2731
Email: nagyfuvaros@freemail.hu,

Imaidőpontok:
Hétfő: 7:00, 16:00
Kedd: 7:00, 16:00
Szerda: 7:00, 16:00
Csütörtök: 7:00, 16:00
Péntek: 7:00, 16:00
Szombat: 8:00, a délutáni ima kezdete a szombat kimeneteléhez igazodik
Vasárnap: 8:00, 16:00

Páva utcai zsinagóga

18941_RT8Tűzoltó és Páva utca sarkára 1923-ban emelt épület Baumhorn Lipót munkája. Az első világháború után fokozatosan felerősödő, fehérterrort és numerus clausust hozó zsidóellenes hangulat következtében a megrendelők kérésére a zsinagóga rejtőzködővé válik: a város felől a belső udvar felé fordul. A belső tér kék, arany és fehér színekben pompázik, olyan zsidó vallási szimbólumokkal díszítve, mint a bibliai királyfiak, Jákin és Boáz oszlopai, a Dávid-csillagos boltozat vagy a falakon indázó makkabeus liliomok. Az 1990-es évekre leromlott állapotú épületet felújították, és köré szerveződött a Holokauszt Emlékközpont: múzeummal, dokumentációs központtal, könyv-, levél- és médiatárral, konferenciateremmel.

Elnök: dr. Gádor György
Rabbi: Tótha Joel Péter
Kántor: Weisz Ferenc, Szántó Ádám (kántorjelölt)
Cím:  1094 Budapest, Páva u. 39.
Telefon: 215-8796
Email: pavazsinagoga@gmail.com
Weboldal: www.pavazsinagoga.hu

Imaidőpontok:
Péntek: 18:00
Szombat: 9:30

Pesterzsébeti imaház

A pesterzsébeti imaház egy valamikori közért helyén működik. Az ezredforduló környékén néhány lelkes és erős akaratú ember elhatározta, hogy felkutatja azt a Pesterzsébeten és környékén élő néhány zsidót, akikkel együtt újra indíthatják a hajdan pezsgő hitéletet. Évekig tartó munkájukat végül siker koronázta: az önkormányzat és a Budapesti Zsidó Hitközség segítségével 2002 tavaszán Dr. Kardos Péter főrabbi (aki egyébként a hatvanas évek elején kezdő rabbiként a pesterzsébeti zsinagógában funkcionált) felavatta a Dél-Pesti Körzet imatermét. Az elnevezés – Dél-Pesti Körzet – eredetileg a három délpesti kerület, Pesterzsébet, Soroksár és Csepel területére utalt, de szinte az első perctől kezdve megtalálták a környező kis településeken (Dunaharaszti, Monor) élő hittestvérek.

Elnök:
Rabbi helyettes: Fináli Gábor
Cím: 1203 Budapest, Zamárdi utca 7.
Telefon: (06 30) 950-2189, (06 30) 682-1639
Email: kapcsolat@del-pest.com
Weboldal: www.del-pest.com

Imaidőpontok:
Péntek: 17:30
Minden hónap utolsó szombatján: 9:00

Thököly úti zsinagóga

Zuglói körzet kívülrõlA 20. század elején egy magánvillát építettek át ortodox jellegű zsinagógának. A főváros legnagyobb kerületének öt zsinagógájából ez az egy maradt fenn, amely egyúttal az ország „legnagyobb mártíremlékműve”, mivel a holokauszt idején a szemben lévő nyilasházból ide kísérték át az elfogott, megkínzott zsidókat, és a pincében, illetve a templomhelyiségben tarkón lőtték őket. „A falakat mindenütt vér borította” – hangzott el az akkori házmester tanúvallomásában az 1967-ben lezajlott zuglói nyilas-per tárgyalásán. Ezért a közösség vallási vezetőjének, Kardos Péter főrabbinak a szavai szerint minden egyes szertartásnak, bár és bát micvának, esküvőnek stb., sokkal nagyobb a jelentősége ebben a templomban, mint bárhol másutt. „Mi nemcsak mécsesekkel, kádissal, kavicsokkal, könnyekkel emlékezünk a templomban meggyilkolt testvéreinkre, hanem – minden zuglói mártír felett érzett fájdalmunkat legyőzve – ilyen örömteli szertartásokkal tárjuk a világ elé: Ám Jiszráél cháj! Izrael népe él!”

Elnök: Gerő Péter
Rabbi: Kardos Péter
Kántor: Kardos László
Cím: 1146 Budapest, Thököly út 83.
Telefon: 251-3970 (Fax is)

Imaidőpontok:
Péntek: Télen: 17:30 Nyáron: 18:30
Szombat: 9:00

Újpesti zsinagóga

CULTiRiS_41340_web_ Egy ma is működő neológ zsinagóga. 1885-1886 közt építették fel a mai Berzeviczy utcában az építészeti szempontból már akkor is előnytelen helyen álló, ma is működő neológ zsinagógát. Tervezője a korabeli sajtó szerint egy bizonyos Greier, vagy Gränner (keresztnév nem ismert) nevű személy volt, akinek a nevét egyesek elírásnak vélik és az ekkoriban még ismeretlen Jakob Gärtner neves zsinagógatervezővel tartanak azonosnak.

A belső tér kialakítása a Dohány utcai zsinagóga elrendezését követi. Az épület háromhajós, oldalkarzatos elrenezésű csarnok. A mellékhajók végeiben találhatók a lépcsőházak. Bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok földszinti sora tartja a karzatot, amit ritkábban elhelyezett ugyanilyen oszlopok támasztanak alá – keresztbe fordított öntöttvas „vállkövek” közbeiktatásával. A frigyszekrény feletti karzat az orgona helye, ahová az 1911-es kecskeméti földrengésben megsérült kecskeméti zsinagóga orgonáját állították fel. A szerkezet, illetve az egész épület 1944-ben megsérült, amikor megtámadták, kifosztották és felgyújtották. A második világháború után hamar, már 1946-ra felújították. Az orgona ma a szemben levő karzaton áll. A kertet ekkor dél felé sikerült a keresztutcáig meghosszabbítani, az oda néző falon pedig 1947–1948-ban négy dombormű formájában állítottak emléket, amik a kakastollas csendőröktől a nyilas és horogkeresztes katonákon át a szovjet felszabadítókig meséli el a zsidóság közvetlenül a második világháború előtti, alatti és utáni történetét.

Az épület Újpest egyik első reprezentatív középülete volt. Építészeti megformálásának magas színvonala már az 1880-as években jelezte, hogy az ipari peremtelepülés önálló kulturális arculatú várossá szándékozott válni, mint ahogy ez a 20. század elejére meg is valósult. A rohamos fejlődés népességrobbanást is eredményezett, amivel a zsidóság száma is megnőtt, így a zsinagógát 1909-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.

Elnök: Máté György
Rabbi: Szerdócz J. Ervin
Cím: 1042 Budapest, Berzeviczy G. utca 8.
Telefon: 369-0827
Email: ujpestizsidok@gmail.com
Weboldal: www.ujpestizsinagoga.hu

Imaidőpontok:
Péntek: 18:00
Szombat: 9:00

Bét Jehuda zsinagóga

rabbikepzo

Az Országos Rabbiképző Intézet – ma Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem – zsinagógája 1877 óta folyamatosan, megszakítás nélkül látja el feladatát. A zsinagóga legfőbb funkciója, rendeltetése, hogy az istentisztelet színhelye legyen. Az Imádság Háza, ahol sábbáti és nagyünnepi, hétköznapi és zarándokünnepi istentiszteleteinket tartjuk. Zsinagógánk a maga százhúsz férőhelyével, orgonájával a zsidó vallás temploma, helyet ad a híveknek, hogy imáikkal az Örökkévaló Istent fölkeressék. A zsinagóga ezenkívül színhelye tizenhárom éves fiúk felnőtté (bár micvá) avatásának. Azokon a vasárnapokon pedig, amelyeken a zsinagógai naptár lehetőséget ad, esküvőknek is helyszíne.

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógája, mint intézményünk többi szerves egysége, képzési feladatainkat segítendő az ún. tan-zsinagóga feladatát is ellátta az Intézet fennállásának 130 éve alatt.

2015. november 19-től önálló körzetként tagja a Budapesti Zsidó Hitközségnek, és új nevét, az intézmény előtti utcának névadójáról, néhai professzor Scheiber Sándor főrabbiról kapta.

Elnök: Vadász Gáborné
Rabbi: Darvas István
Cím: 1084 Budapest, Scheiber Sándor utca 2.
E-mail: aktiv97@t-online.hu