Átadták az idei Wallenberg-díjakat

Átadták az idei Wallenberg-díjakat

Szerda délután adták át az idei Raoul Wallenberg-díjakat a Goldmark teremben.
A vészkorszakban magyar zsidók ezreit a deportálástól megmentő svéd diplomatáról nevezett elismerést azok vehették át, akik bátor kiállásukkal, életútjukkal példát tudnak mutatni a közéletben.

Az idei díjazottak:
– Kelbert Krisztina történész, muzeológus
(Az előterjesztő – Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke – Írja: “Kelbert Krisztina rendkívüli érzékenységgel és empátiával végzett kutatásai, hozzájárulnak az
antiszemita előítéletesség visszaszorításához és a fiatal nemzedék toleráns attitűdjének kialakításához..”)

– Dr. Székely János püspök
(A Boldog Ceferino Roma Misszió, a Sója Miklós Nyitott Ház Szövetség elnöke, és a Mária Rádió fővédnökeként igyekszik elősegíteni a cigányság anyagi, szellemi, lelki és kulturális felemelkedését, a még fellelhető kulturális és szociális gátak leépítésének útjait keresi és fellép a történelmi hagyományú előítéletek ellen is.
A díjra Dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom – budapesti érsek terjesztette fel.)

– Professzor Dr. Szita Szabolcs történész
(1990-ben két túlélővel megalapította a budapesti Holocaust Dokumentációs Központot, amely 2005-től miniszterelnöki támogatással közalapítvánnyá vált. Jelentős munkát végeztek a magyar zsidóság háborús és személyi veszteség feltárásában. Közel 200 főt javasoltak háborús embermentésért Világ Népeinek Igaza címre. 2001-ben minisztériumi felkérésre Ö írta az első magyar holokauszt tankönyvet, majd elindította az izraeli tanár továbbképzéseket. A díjra a Raoul Wallenberg Egyesület terjesztette fel.)

– Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere
(Irányítása alatt a kerület kiemelt figyelmet fordít és fordított a demokratikus és emberi jogokkal összefüggő helyszínek, terek, épületek rendbehozására a területén lévő nemzetközi gettó, a zsidóüldözések emlékeinek, emlékhelyeinek helyzetére a megemlékezések támogatására. Ilyen rendezvényeken méltató és emlékező beszédeket rendszeresen tart és kezdeményez is. Emberi magatartása, empatikus viselkedése az említett kérdésekben alkalmassá teszik a Wallenberg-díj elnyerésére. A díjra a Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége terjesztette fel.)

– Vadász Magda a Bét Jehuda világi vezetője
(Több civil, zsidó szervezetben dolgozik: 1991-ben női szervezetet alapított, majd ezévben belépett B’nai B’rith Budapest Páholyba, amelynek jelenleg alelnöke. Önkéntes munkát végez az Élet Menete Alapítványnál és a Komárnói Hitközségnél. Megválasztották a Bét Jehuda zsinagóga elnöki posztjára is. Ajánlói szerint önkéntesként soha nem ugrik el feladat elől, jó szervező és kommunikátor. Választott vezetőként aktív tagja a BZSH és a MAZSIHISZ közgyűléseinek. Kiemelt és nélkülözhetetlen szerepet visz a szlovák-magyar zsidó kapcsolatok ápolásában is, ahol jól hasznosítja tolmács szakmáját is. Fontos, hogy gyermekei – a szülők nyomán – is hasznos, elismert munkát végeznek a közösségért itthon és Izraelben egyaránt.
A díjra a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége terjesztette fel.)

– A PTE Wlislocki Henrik Szakkollégium
(A pécsi egyetemre bekerülő cigány/roma származású többségükben hátrányos helyzetű hallgatók egyetemi tanulmányaik elvégzésében való támogatása egyre nagyobb feladat a magyar oktatásügy előtt. A pécsi szakkollégium tutori rendszer működtetésével és különböző közösségi programok megvalósításával igyekszik a szakkollégisták intézményi kötődését elősegíteni és ezzel együtt az egyetemen való bentmaradásukat segíteni.
2013 és 2018 között a WHSz keretein belül komplex ösztöndíj program működött, melynek elsődleges célja az egyetemre bekerült hátrányos helyzetű főként cigány/roma hallgatók lemorzsolódásának megelőzése, egyetemi tanulmányaik minél sikeresebb elvégzésében való támogatásuk és a tudományos életbe való bevonódásuk elősegítése volt. A Wallenberg díjra a Wlislocky Henrik Szakkollégiumot a Kethanipe Egyesület terjesztette fel. )
Az ünnepségen Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára a példát mutató embereket méltatta és a közöny, az érzéketlenség, a feledés veszélyére figyelmeztetett.

Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete szerint mindnyájunknak felelőssége, hogy felemeljük a szavunkat a rászorulók, kirekesztettek védelmében, valamint “a rossz ellen, a hamis hírek és az eltorzított tények ellen”.

A díjat a Raoul Wallenberg Egyesület kezdeményezte azzal a céllal, hogy etikai mércét és példát állítson a magyar társadalmi- és politikai közélet elé. A díj azok áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását ismeri el, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, diszkriminációt elszenvedők érdekében, az emberi és állampolgári jogok érvényesítésében kifejtett tevékenységükkel – áll a civil szervezet honlapján.

Raoul Wallenberg 1945. január 17-én indult Debrecenbe, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg oda. Szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen, egy 1957-es hivatalos moszkvai közlés szerint 1947. július 17-én halt meg a börtönben, de ezt máig sokan vitatják.

Wallenberg az Egyesült Államok, Kanada és Izrael tiszteletbeli állampolgára, 2012-ben az amerikai törvényhozás a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Kongresszusi Aranyérmet szavazta meg neki. 2003-ban a Fővárosi Közgyűlés Budapest díszpolgárává avatta, tevékenységére több emlékmű és szobor emlékeztet Budapesten.

Fotók a díjátadóról>>>