Vájákhél (וַיַּקְהֵל) hetiszakaszunk és ami mögötte van

Vájákhél (וַיַּקְהֵל) hetiszakaszunk és ami mögötte van

oldcomVájákhél (וַיַּקְהֵל) hetiszakaszunk túlnyomó része a pusztai szentély (Miskán) felállításával foglalkozik. A sátor méretei, a benne lévő kellékek leírása, a szentély beosztása fő témája a hetiszakasznak.

Mégis a szidra – a fő témától teljesen elütően – a szombat jelentőségének hangsúlyozásával kezdődik. “Hat napon át végeztessék minden munka és a hetedik nap szent legyen nektek; Isten szombatja”.
Bölcseink aszal magyarázzák a kapcsolatot a szentély építése és a szombat-törvény között, hogy még a szentély építése sem szegheti meg a szombatot. Más helyen is összeköti az Írás a szentélyt és a szombattartást. “Szombatjaimat tartsátok meg és szentélyemet tiszteljétek”..

A Talmud a fenti mondat alapján állapítja meg a szombaton tilos munkákat. Mindaz a munkafajta, amit a szentély építésekor végeztek, tilos szombat napján. A Talmud 39 ilyen munkát sorol fel. A Tórában egyedül a tűzgyújtás tilalma fordul elő. “Ne gyújtsatok tüzet lakóhelyeteken”.

A Biblia későbbi könyveiben már egyéb szombati munkatilalmakról is olvashatunk. Jeremiás próféta a szombati teherhordást állítja pellengérre. “Így szól az Úr: ne hordjatok terhet és ne hozzátok azt Jeruzsálem kapuihoz szombati napon”… ne vigyetek ki terhet házaitokból és semmiféle munkát ne végezzetek szombaton, hanem szenteljétek meg a szombatot, ahogy azt megparancsoltam atyáitoknak”.

A második szentély idején Nechemja kel ki a szombatszegés ellen. “Láttam, hogy Júdeában szőlőt préselnek szombaton és málhával terhelt szamarakat hoznak Jeruzsálembe, rajtuk szőlőt, fügét, bort és egyéb terheket”.

Nechemja korholja a népet a szombatszegésért és azt okul hozza fel az első szentély pusztulására. “Mily rosszat cselekedtek a szombat megszentségtelenítésével! Hiszen így tettek atyáitok és ezért hozta Isten e Városra a pusztulást”.

Jezsajás próféta a szombattartást jelöli meg a zsidó vallásba való betérés feltételéül. 0“Az idegenek, kik Istenben csalatkoznak, hogy szolgálják és szeressék, ha megtartják a szombatot… Elhozom őket szent hegyemre és elfogadom házamban áldozataikat, mert házam minden nemzet imaházának neveztetik.”

Ugyanakkor a próféták hangsúlyozzák, hogy a szombat szentségénél is nagyobb értékkel bír az erkölcsös élet, az igazság és a felebarátunkhoz való emberi viszony.

Ámosz korholja a népet, mely talán betartja a szombat törvényeit, de csalással, hamissággal teli életet él. “Halljátok ti szegényeket elnyomó emberek! Azt mondjátok mikor ér véget az újhold (ros chodes) vagy a szombat, hogy rövidítsétek a mércét, emeljétek az árat és hamis mérleget használjatok”. A szombatot tartó kereskedőkhöz szól, akik hétköznap hamisan kereskednek..

Jezsajás így szól: “Újholdat, szombatot és ünnepet nem tűrhetek bűnözéssel együtt… Ha megjelentek színem előtt (a szentélyben), ki kérte ezt tőletek, udvarom lábbal taposói?!”.
Szoros a kapcsolat a szentély és a szombat szentsége között. De sem a szentély, sem a szombat nem takarhatja el az emberi bűnöket. “Hát latrok tanyája lett ez a ház, mit nevemről neveztek el?” – így szól Jeremiás.

Mind a szentély, mind a szombat szentsége nem ér fel az emberi viselkedés és tisztesség “szentségével”. Maga az Isten is az igazságosság és a könyörület gyakorlásában fejezi ki szentségét.

“És felemelkedik Isten, a seregek Ura a törvényben, és megszenteltetik a könyörületben”.