Farkasréti zsidó temető

A zsidó temető ma már beékelődött a Farkasréti temető területébe, a Denevér út mellett terül el, a domboldalra kapaszkodva, a sűrű növényzet miatt gyakorlatilag erdős környezetben. Bejárata a Farkasréti téren van, a szertartási épület és ravatalozó mellett. Fősétánya mellett, valamint a szertartási épület közelében koncentrálódik a legtöbb prominens személyiség sírja. A legrégebbi, ma is látható sírkő 1897-bõl származik.

A kapun belépve a legelőször a Budán működött tudós rabbik, kántorok, hitközségi vezetők sírjai sorakoznak, mint a pedagógusként, és a Rabbiképző könyvtárosaként is ismert Geyer Artúré, a széles körû egyházi-, és irodalmi tevékenységet kifejtő Kiss Arnoldé, a budai rabbisága mellett rövid ideig az NDK főrabbijának tisztét betöltő Singer Ödöné, vagy a bölcsészdoktori címet is megszerző Goldberg Rafaelé. A szertartási épület közelében lelhetjük fel a Rabbiképző vallásfilozófia-professzoraként és országos főrabbiként ismert Benoschofsky Imre sírját.

A vallási vezetők mellett itt találjuk Vágó László építész sírját, aki számos, modern jellegû épületet tervezett a XX. század első felében (Miskolci Nemzeti Színház, Gutenberg-otthon, Nemzeti Szalon, Hősök Temploma, villák az Andrássy út környékén), robusztus síremlékén az általa tervezett épületek nevei és domborművei láthatók (ez a megoldás lelhető fel a Kozma utcai temetõben Baumhorn Lipót sírján). A szecesszió három jelentős képviselőjének sírja is itt található: Jakab Dezső (fő műve a marosvásárhelyi kultúrpalota, a szabadkai városháza, társalkotóként a Fiumei úti OTI-székház), Pollák Manó (sírja a Pogány-sírboltban található; Pollák a Roheim-villa tervezője, amelyben Tisza Istvánt 1918-ban meggyilkolták), és Freund Dezső (aki később gyárépületeket is tervezett, de már nem a szecesszió jegyében). Említésre méltó még Dános László, aki a Kazinczy utcai zsinagógát tervezte. Pach Zsigmond Pál és Hanák Péter, történész-professzorok azonban egyaránt puritán, egyszerû sírokban nyugszanak. A tudósok sorát folytatja az orientalista Heller Bernát, az arab nyelv és irodalom kutatója, a Rabbiképző tanáróriása, két világhírű matematikus, Lánczos Kornél, a dublini egyetem díszdoktora. Eredetileg a Farkasréti keresztény temető 6/1-es akadémiai parcellájában nyugodott Turán Pál, az ELTE professzora, aki számos külföldi matematikai szaklap szerkesztõségének volt a tagja és akinek 1980-ban helyezték át a sírját ide. A freudizmus legjelentősebb hazai képviselőjét, a Magyar Pszichoanalitikai Társulat alapítóját, a pszichológus Ferenczi Sándort szintén ide temették. Kiemelendõ a tudósok között említhető Kepes Gyula orvostábornok is, aki a Monarchia Északi-sarki expedíciójának egyetlen magyar résztvevője volt.

Az irodalom művelői közül is sokan nyugszanak itt: például G. Dénes György, a Karády-slágerek szövegírója, a “Chicago” című, filmen is sikert aratott musical magyar változatát készítette. Furcsa kőkompozíció látható Szabolcsi Miklós irodalomtörténész sírján. Kiemelendő még Palágyi Lajos, akinek filozofikus verseit mára méltánytalanul elfelejtették. Itt nyugvó képzőművészeink közül két festõmûvész, Gara Arnold és Farkasházy Miklós sírja is megtalálható. Az ipar jeles képviselői közül itt nyugszik Frommer Rudolf fegyvergyáros, a magyar fegyvergyártás megalapozója. Színészeink közül a mára elfeledett, egykoron főleg énekes, vígjátéki szerepeket alakító Keleti Árpád és Kész Rózsi nyugszik itt. A temetőben alussza örök álmát egy 48-as honvéd, Bleuer Ignác is. A temetõ végében láthatjuk egy katonatemető maradványát is, egyforma kis kövek jelölik a sírokat Pro Patria felirattal. Egyetlen síremlék azonban kiemelkedik a katonatemetőből: a Bauer Gyula tábornok (a híres rossebes hadosztály vezetője) sírját jelző monumentális oszlop.
Ismertebb elhunyt személyek, akik Farkasréten nyugszanak:
Goldberg Rafael rabbi, Geyer Artur, Heller Bernát, Kiss Arnold, Benoschofsky Imre, Buda előző, 2002-ben eltemetett rabbija. Singer úr, Farkasházy, a XX.sz. híres festöje, Kiss Arnold, Buda vezető rabbija, költő és imakönyvíró, Szabolcsi Bence zenész és irodalmár

Kozma utcai izraelita temető

1891-ben épült fel a monumentális fehér ravatalozó, Freud Vilmos tervei alapján, melynek bejáratát Stróbl Alajos oroszlánjai díszítik. Külön férfi és női ravatalozó helységei vannak az épületnek.

Az első temetések a Váci úti temetőből áthozott nagyszámú exhumálttal kezdődtek. Ekkor létesült az első rabbi-parcella is, melyben olyan emblematikus zsidó rabbik kaptak helyet, mint Oppenheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetője, Wahrmann Izrael hitoktató vagy Kunitzer Mózes budai főrabbi.

A temető ma a Budapesti Zsidó Hitközség gondozásában működik, ami a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tagja. 1927-ben választották le a Kozma utca menti, Új köztemetőtől távolabbi végéből a Gránátos utcai izraelita temetőt az ortodox izraeliták számára.

A második világháború után a holokauszt mártírjainak állított emlékművet Hajós Alfréd tervezte.

Az 1970-es évekig csak koporsós temetéseket engedélyeztek ide, mikor is az Állami Egyházügyi Hivatal gyakorlatilag utasította a temetőt, hogy egy elhamvasztott, nem vallásos személyt is ott helyezhessenek örök nyugalomra (aki ezt kérte). Azóta is történnek urnás temetések.

Olyan híres zsidók nyughelyéül is szolgál többek között a temető, mint Bródy Sándor, Hajós Alfréd, Kabos László, Alfonzó, Salamon Béla, Kellér Dezső, vagy éppen Gózon Gyula.

Salgótarjáni úti zsidó temető

A Salgótarjáni úti zsidó temető Budapest VIII. kerületében található. Magas kőfallal körülvett hely, területe szabálytalan trapezoid alapú. Északról és nyugatról a Kerepesi úti temető, délről a Salgótarjáni út, keletről ipartelepek határolják. Az 1908-ból származó kapuépítményét Lajta Béla tervezte. A bejárati épülettől északi irányban található a szertartási épület, a temető nyugati fala mentén családi mauzóleumok és nagyobb sírboltok állnak.

1874-ben hozták létre, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert területéből egy 55 hektáros rész leválasztásával és fallal történő elkerítésével. Ez a temető a Váci úti és a Lehel utcai izraelita temetőt volt hivatott tehermentesíteni. A területen azonban rohamosan szaporodtak a megtelt sírhelyek, így az 1920-as évektől a fővárosi zsidóság már a Kozma utcai temetőben helyezte el az elhunytakat. A második világháború után már csak elvétve került sor a Salgótarjáni úti temetőben temetési szertartásra, addig azonban a pesti zsidóság legprominensebb alakjait temették ide, ezek: Wahrmann Mór politikus (1832–1892), Wodianer Fülöp könyvkiadó (1820–1899), Kaufmann Dávid vallásfilozófus (1852–1899), Weiss Manfréd gyáriparos (1857–1922), Fényes Adolf festőművész (1867–1945) és mások. Az 1950-es évek végén került sor a sírkert lezárására. Az ezt követő évtizedek során vandálok pusztítottak és fosztogattak a temetőben. A ravatalozó kupolája az 1970-es évek során beomlott, számos építmény életveszélyessé vált.

Óbudai zsidó temető

A sírkert sokáig elhanyagolt volt, szerencsére megtisztítása, és a szertartási épület felújítása folyamatban van. Bővítésére nincs lehetőség, mert teljesen körbeöleli a köztemető. A felújítási munkálatok keretében számos szép sírkövet megtisztítottak már, például a Maros utcai pogrom, és az óbudai chevra kadisa közös emlékművét, Wellesz Gyula óbudai főrabbiét, Münz Mózesét, vagy Parczel Józsefét, az óbudai chevra kadisa főjegyzőjét.

A temetőt 1922-ben nyitotta meg az óbudai zsidó közösség 12 évvel azután, hogy a köztemetőt az 1910-es létrehozáskor három részre osztották. Ekkor az egyik részt a zsidó felekezetűeknek szánták. A temetőt Schreiber Ignác, az akkor 31 éves rabbi nyitotta meg. Beszédében a következőket mondta: “vajon ki lesz az első halott? Egyszerű ember, vagy nagy ember?” A sors fintora, hogy három nappal a temető megnyitása után Schreibert elütötte egy autó, így éppen ő lett az első, akit itt temettek el. Később idehozták Müncz Mózes, Wellesz Gyula, és Klein Gyula óbudai főrabbiknak a hamvait is, a régi óbudai temetőkből való folyamatos exhumálások során. Müncz síremléke jelentős zarándokhely, külföldről is sokan keresik fel (ortodoxok is, akik azonban nem mennek közel a sírhoz, hanem a kerítés mögül, az utcáról imádkoznak). Sírkövén látható feliratot legutóbb egy New York-i rabbi festette 1984-ben, de nemrég újrafestették. A kövén az öt héber betű jelentése: “A lelke nyugodjon az örökkévalóságban”.

A II. világháború számos áldozatát temették ide, köztük a Maros utcai kórházban 1945. január 11-én történt vérengzését is. Ekkor Kun András páter nyilas különítménye megtámadta a kórházat, a betegeket kirángatták az ágyakból, és a földön rugdosták, a járni nem tudókat azonnal lelőtték, a többieket csak azután, miután megásatták velük a sírgödröt. Egy ápolónő tudott csak elmenekülni, aki kimászott a tömegsírból. A szörnyű esemény 92 halottjának emlékét egy nagy, fehér színű emlékmű hirdeti, a szertartási épülettől jobbra, és körülötte van néhány áldozat sírja is. Ennek közelében van a meggyalázott tóratekercsek, és azon áldozatok emlékköve, akik a koncentrációs táborokban lelték halálukat, hamvaikból vegyszert főztek. Ezt a hitközségből hozták ide, és egy Bibliát is temettek bele. Az emlékművek sorát az óbudai téglagyárból az Eichmann-akció keretén belül a hírhedt “gyalogmenet”-ben halálos útjukra indítottakra emlékeztető zárja.

A kiemelt fontosságú, korábban említett rabbisírokon kívül főleg helyi chevra kadisa elöljárók, és tisztviselők temetkeztek itt. A művészi, tudományos élet képviselői közül itt nyugszik a fasizmus áldozatává vált író, Gelléri Andor Endre, és a nemzetközi hírű pszichológus, Mérei Ferenc. Mérei sírjának környékét ma már felverte a gaz, pedig temetésén közel 500 ember volt jelen.

Számos kordokumentumnak is beillő sírkövet rejt a temető, főleg a városrész mára már eltűnt zsidó sírkertjeiből. Kialakítottak tömegsírokat is az exhumált hamvak részére, a Laborc utcaiak a szertartási épület mellett találhatók, míg a Táborhegyiek 1957-ben állított emlékköve dzsungelszerű növényzet mögött a temető végében. Ugyanitt – hasonlóan a Farkasrétihez – számos I. világháborús katonasír is található (szám szerint 18 sírkő maradt meg).

Rákospalotai temető:

A temető a Thököly út és az Erzsébet királyné útja felöl közelíthető meg.
Régi, időnként látogatott temető, a sírok egy részét ellopták.
A temető nagy átalakukáson ment keresztül az emúlt években, a kerületben lévő német iskola diákjai segítettek a terület rendezésében.

Rákosszentmihályi temető:

Régi, nem látogatott temető. Megközelíthető a Csömöri út és a Szlovák út felöl. Egy elhagyatott, bokros erdő közepén helyezkedik el. Az elmúlt években a temetőt kitakarították, a sírokat kiszabadították a fák, bokrok fogságából. Azóta folyamatosan karban tartják a területet.

Rákoscsabai temető:

A temető a Bártfai utca és Inda utca sarkán található. Megközelítőleg 86 sír és 11 gyermeksír van a területen. A temető teljesen elhagyatott, látogatni nem szokták.

Bocskai utcai temető:

Megközelíthető az Üllői út és a Ferihegyi út felöl. A temetőt a terület gondnoka tartja rendben. Négy-öt éve már nem látogatják hozzátartozók a temetőt.

Ferihegyi temető:

Megközelíthető az Üllői út és a Ferihegyi út felöl. A legutolsó nagy rendbe hozatal 2000-ben történt, azóta rendszeresen karban tartják a területet.

Pestlőrinci temető:

A temetőt az Üllői út felöl lehet megközelíteni, melyben csupán néhány sír található. A temetőt már nem látogatják hozzátartozók.

Kispesti temető:

A temető a Bozsik Stadion mellett helyezkedik el, megközelíthető az Üllői út és az Ady Endre út felöl. A temető területén két ravatalozó található, és manapság is használják időnként.

Pesterzsébeti temető:

A temető két részből áll, melyek a keresztény temetőn belül helyezkednek el. A területen emlékmű és néhány sír található. Az emlékművet nemrég felújították. A nagyobb temető az emlékművel szemben található. A temetőt a hozzátartozók rendszeresen látogatják.

Csepeli temető:

A temető megközelíthető a Boráros tér Soroksári út- Gubacsi híd felöl. Az éves megemlékezéseken 20-30 fő jelenik meg. A temetőt hozzátartozók rendszeresen látogatják, ettől függetlenül gyakoriak az illetéktelen behatolók, és a rongálásások a területen.

Budafoki temető:

A temető a budafoki keresztény része, rendezett és körbekerített terület. Nagyon kevesen látogatják.

Nagytétényi temető:

Régi, használaton kívüli temető, mely azonban jó állapotban van, és területe rendezett. Korábban ugyan ismeretlen tettesek több sírkövet is megrongáltak, illetve feldöntöttek, mára már nagy vaskapuval zárják a temetőt, így biztonságosabbá tették a területet.

Soroksári úti temető:

A temetőt már nem látogatják, hiszen már csak csekély számú idős külföldi hozzátartozói vannak az ott nyugvóknak. A temetőt rendszeresen karban tartják, az összképet csupán a szomszédos önkormányzati temető melletti szeméttárolók környékén hagyott hulladék rontja.

Dohány utcai zsinagóga sírkertje:

A BZSH kezelésében lévő egyik legkülönösebb zsidó temető a fővárosban tagadhatatlanul a zsinagóga udvarán lévő, hisz a zsidók nem szoktak templomaik mellé temetkezni, és a kohanitáknak a sírokhoz sem szabad közel menni. Létrehozását a történelmi események kényszerítették ki.
A Dohány utcai zsinagóga, a Zsidó Múzeum, és a Vágó László által tervezett Hősök temploma árkádsora által közrefogott kis területre eredetileg vízmedencét terveztek. Az addig csak befüvesített kert 1944. november 18-án került a pesti gettó területére. A gettóban összesen 288 ház és 4513 lakás volt, ezekbe 55 000 ember zsúfolódott össze, főleg gyerekek, nők, és öregek. Ez a szám 1945 januárjára 70 000-re növekedett. Az éhezés, a járványok, és a nyilasok gyilkosságai miatt rengetegen elpusztultak. A rendkívül hideg időjárás, és a háborús állapotok megakadályozták, hogy a halottakat temetőbe vigyék, így a több tízezer holttest a zsinagóga falánál volt 40 napig. Közülük 3500-at a Kozma utcai, illetve a Salgótarjáni utcai temetőben helyeztek végső nyugalomra.
A gettó felszabadulásakor a zsinagóga udvarán 24 közös sírba 2281 holttestet temettek el. Ezek egyikében nyugszik Arany Dániel matematikus, akinek nevét máig viseli a középiskolai matematika-verseny.
A közelmúltban a terület rendezésekor a temetőt kis parkkal egészítették ki, itt állítottak fel egy emlékművet a számos életet megmentő Raoul Wallenbergnek, Giorgio Perlascának, és Per Angernek. A temetőrész oldalfalain láthatjuk az első világháború hősi halottjainak, Szenes Hannának, a sok üldözött menekülését segítő Kasztner Rezsőnek, a VAC-nak (az egyetlen zsidó sportegyesület), valamint a Hasomér szervezetnek az emléktábláját. Tovább sétálva találhatjuk az Emánuel Alapítvány 1990-ben állított emlékfáját (Varga Imre műve, létrejöttét a magyar származású Tony Curtis támogatta). A szomorúfűz minden levélkéje egy-egy mártír nevét őrzi.