Szombaton került sor a B’nei B’rith Budapest „A zsidóság megítélésének javítása – küzdelem az antiszemitizmus ellen” című konferenciára.
A B’nei B’rith visegrádi négyek keretben megrendezésre kerülő konferenciája korunk Európájának egyik jelentős kérdését vizsgálja: a zsidóság megítélése és az antiszemitizmus kérdését.
A konferencián beszédet mondott Takács Szabolcs államtitkár, miniszteri biztos, aki kifejtette, hogy az antiszemitizmus nemzetközi és össztársadalmi jelenség is egyben.
“A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) a Holokauszt emlékezetének, oktatásának és kutatásának támogatásával azért küzd, hogy mindaz, ami a Holokauszthoz vezetett soha többé ne alakuljon ki a világon. Az elmúlt évben, a magyar IHRA-elnökség alatt Európa olyan kihívások elé került, amelyek zsidó-keresztény gyökereinek a semmibe vételével mind az EU, mind az IHRA alapértékeit sodorják veszélybe.
Az Európát érő, második világháború óta nem tapasztalt méretű fenyegetések központi tényezőjévé vált az antiszemitizmus, annak is különösen az Izrael-ellenességhez is köthető modern, a nyugati szélsőbaloldalhoz kapcsolható és a radikális iszlamista válfaja. Ennek az újfajta antiszemitizmusnak különös veszélye abban van, hogy olyan politikai és emberi jogi követelések mellett, illetve álcájában nyilvánul meg Európa-szerte, amelyek az antiszemitizmust legitimálni hivatottak.
Az IHRA egyik legfontosabb érve, tevékenységének legfőbb indoka a Holokauszt történelmi egyedülállóságában keresendő: az IHRA egyedüli nemzetközi szervezetként ezért foglalkozik kizárólag a Holokauszttal, és annak okaival és következményeivel, így az antiszemitizmussal. Azzal a történelmi-kulturális-morális apokalipszissel, melynek során a zsidók kiirtását egy olyan politikai mozgalom tűzte ki célul, majd valósította meg, amely az európai kultúra egyik történelmi centrumában nőtt nagyra és került hatalomra, és a civilizáció egyik legfontosabb produktumát, a modern állam intézményrendszerét és apparátusát állította sikerrel célja megvalósításának szolgálatába. Kertész Imre szavaival élve: „Auschwitz és ami hozzá tartozik az európai ember legnagyobb traumája a kereszt óta, bár talán évtizedek vagy évszázadok kellenek, míg majd ráeszmélnek”. Az IHRA a Holokauszt emlékezetének, oktatásának támogatásával és valós történetének feltárásával szolgálja ezt az egyszerre nemzetközi és össztársadalmi feladatot, a ráeszmélést, az emlékezést, és annak felismerését, miért is kell állandóan harcolnunk az antiszemitizmus minden formája ellen.
A Holokauszt tudatosítása ugyanis mindig szembesít bennünket jelenleg is ható árnyékával és okával, az antiszemitizmussal, amely egyszerre nemzetközi és össztársadalmi jelenség. A zsidóság megítélése is szorosan összefügg ezzel, de csak logikailag. Ugyanis valaki vagy antiszemita, vagy nem: a gyűlölet nem jobbítható, javítható, a gyűlölet vagy van, vagy nincs egy emberben, egy cselekményben, egy mozgalomban. Az antiszemitizmus nem más, mint egy egyedülálló előítélet-rendszer, amely a legkülönfélébb helyzetekben és a legkülönfélébb hazug állításokkal képes egyének és csoportok kudarcai és pszichés feszültségei, szorongásai számára bűnbakkereső megoldásokat és egyszerű, de hamis magyarázatokat adni.
Az antiszemitizmus elleni harc a demokráciáért, az európai demokratikus értékeink megőrzéséért való harc is egyben. Nem véletlen, hogy az IHRA hét állandó nemzetközi partnere, így az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Unió, az EBESZ antiszemitizmus elleni küzdelme az általános demokratikus szabadságjogokért való elkötelezettségükkel, tevékenységükkel fonódik össze. A magyar IHRA-elnökség egyik jelentős sikere is az egyik legfontosabb nemzetközi partnerünkhöz, az ENSZ-hez kötődött: az ENSZ január 27-i nemzetközi Holokauszt-emléknapi központi megemlékezésére az idén, a magyar elnökség alatt hívták meg először beszéd tartására az IHRA elnökét. A másik sikerünk pedig az EU-hoz kapcsolódott: az EU új adatvédelmi rendelettervezetét a Holokauszt egyedülálló jellegére való hivatkozással sikerült úgy módosíttatnunk kilenc hónapos lobbizás után és jelentős ellenállást leküzdve, hogy annak szigorú adatvédelmi szabályai ne akadályozzák a Holokauszt-kutatást. Ez az IHRA 15 éves történetének legnagyobb sikere volt. Az IHRA magyar elnökségének harmadik eredménye az volt, hogy több mint 100 rendezvénnyel világszerte sikerült növelnünk a szervezet láthatóságát, ami szándékaink szerint az antiszemitizmus elleni harcra a Holokauszttal való szembenézés révén hívta fel a társadalom szélesebb rétegeinek a figyelmét.
IHRA-elnökségünk nem lehetett volna eredményes az annak biztos hátteret adó kormányzati támogatás és a magyar zsidó közösségek együttműködése nélkül. A 2012-es Wallenberg- majd a 2014-es Holokauszt Emlékév, az antiszemitizmus és Holokauszttagadás visszaszorítására hozott büntetőjogi szankciók, a Holokauszt kötelező oktatásának kiterjesztése (Pázmány Péter Egyetem döntése), a zsidó közösségekkel való rendszeres párbeszéd, a zsidó örökség megőrzése és ápolása temető- és zsinagógarekonstrukciós program keretében, mind annak tudatosítását szolgálták, hogy a Holokausztban való magyar részvétel hazaárulás volt, az antiszemitizmus semmilyen formában sem tűrhető el.
IHRA-elnökségi sikereinket sokan visszaigazolták az IHRA és a nemzetközi zsidó szervezetek részéről. Az egyik legfontosabb pozitív visszajelzésnek, elismerésnek mégis azt tartjuk, hogy a magyarországi zsidó közösségekkel folytatódjon a gyümölcsöző párbeszéd, hogy a magyarországi zsidó közösség múltja és virágzó kulturális élete továbbra is ismert és elismert legyen itthon és külföldön, hogy zsidó honfitársaink továbbra is biztonságban érezzék magukat itt Magyarországon.
A mai Európában ez nem keveset jelent: a második világháború óta nem voltak ugyanis olyan súlyosak és ellentmondásosak a közös európai értékeinkre és stabilitásunkra leselkedő veszélyek, mint jelenleg. A nyugat-európai zsidóság nagy része joggal érzi fenyegetve magát: növekvő antiszemitizmus tapasztalható sajnos Európa-szerte.
Az ellenőrizetlenül érkező bevándorlók tömeges megjelenése érthető félelmeket is kelt az európai lakosságban, amelynek nem megfelelő kezelése a szélsőséges, antiszemita politikai erőknek kedvez. Az IHRA is érzékelte a problémát tavaly ősszel, a debreceni IHRA-közgyűlésen pedig már külön panelben foglalkozott a migrációs válság IHRA számára releváns kérdéseivel, miután Yehuda Bauer tiszteletbeli elnök a magyar elnökség ösztönzésére állásfoglalást adott ki. Ebben leszögezte: kerülni kell mindenféle történelmi párhuzamot a mai menekültválság és a zsidók Holokauszt előtt, alatt és után való üldözése között, ugyanakkor foglalkozni kell a kérdéssel, mivel a migránsok többségének Izrael- és zsidóellenes háttere mellett, a tömeges migráció egyik hatásaként növekedhet a xenofóbia és a szélsőséges politikai erők népszerűsége Európában. E kérdés kezelésében sokat ígérő együttműködés és partneri viszony alakult ki a visegrádi négyek között, amelyet a jövőben is szeretnénk folytatni.
Több mint két hónapja elnökségi tisztségünk véget ért, a munkánkat azonban folytatjuk, a jelenlegi elnökségnek minden támogatást megadunk, mert a Holokausztra való emlékezés, az áldozatok emléke, az embermentők példamutatása, a tanulságok megértése és megértetése erre kötelez bennünket, az IHRA magyar delegációját, a magyar kormányt és mindenkit, aki felelősséget érez magáért és a jövő nemzedékeiért, a jövő Magyarországáért. Mindebben továbbra is számítunk a nemzetközi zsidó szervezetek, így azok között is a legrégebbi, a B’nai B’rith támogatására, együttműködésére.” – mondta beszédében az államtitkár.