hetiszakasz

Ezen a héten a Chukát -askenáz kiejtéssel Chukász- hetiszakaszt olvassák a zsinagógában, melynek jelentése: törvényei. A kifejezést olyan törvényre értik, amelynek racionális magyarázatát a véges felfogásunkkal nem érthetjük. Hibátlan vörös tehenet levágtak, elégettek, cédrusfát, izsópot és karmazsint is tettek a tűzre.

Ezen a héten Korách, askenáz kiejtéssel Kajrách hetiszakaszt olvassák a zsinagógákban. Ez volt a neve annak a tekintélyes, nagy tudású levita férfinek, aki pártot ütött Mózes ellen. Egyesek szerint a Reuben családból származó Dátán és Avirám szervezték az összeesküvést, akik nem tudtak belenyugodni, hogy törzsük nem részesült az elsőszülötti kiváltságokból.

Beháálotchá (בְּהַעֲלֹתְךָ) hetiszakaszunk bővelkedik eseményekben. A sok színes elbeszélés közül kiemelünk egyet, ami népünknek minden korban – a maiban is – tanulságul szolgálhat.

Mózes nehéznek találta a folyton zúgolódó nép vezetését. “Hát én szültem-e ezt a népet, hogy egyedül kell viselnem terhét?” – így szólt az Örökkévalóhoz. Ekkor Isten Mózes mellé adott hetven félt segítség gyanánt (az első Szánhedrin!) és ideiglenes prófétai szellemmel áldotta meg őket.

Ezen a héten Böháálotchá hetiszakaszát kezdjük el olvasni a zsinagógában. A szakasz címének jelentése: “Mikor meggyújtod”, mármint a mécseseket a Szentélyben. A magyarázók egy más fordítást is alkalmaznak, “amikor magasra lobbantod a mécseseket”, ugyanis nem elég csupán meggyújtani a kanócot, a gyújtás legyen olyan, hogy a láng magasra lobbanva a menora törzse elé világítson a két mécses. Erős legyen a fény!

Ezen a héten a Nászó hetiszakaszát kezdjük el olvasni a zsinagógákban. A hetiszakasz címszavának jelentése: “vedd fel” – Gerson fiainak számát 30 évestől 50 évesig, ugyanis a leviták ezen korhatáron belül láttak el szent szolgálatot.

Bámidbár hetiszakaszunk minden évben megelőzi Sávuot ünnepét, amit a Tóraadás és az aratás vagy a zsengék (Bikurim) ünnepének is nevezünk.

A demokrácia elvei alapján sok szó esik a vallás és az állam különválasztásáról. Ezt az elvet nagy általánosságban nehezen valósíthatjuk meg a zsidó vallás esetében.

Ezen a héten megkezdik Mózes IV. könyvének a Bámidbárnak az olvasását. A könyv címének jelentése: a pusztában. Ez a címe a hetiszakasznak is.

A könyv tudományos elnevezése Numeri, azaz számlálás, mert a népszámlálás kétszer is szerepel a kötetben.

Hetiszakaszunk két részre oszlik. Az első részben a Tóra kilátásba helyezi mindazt a jót, amit Izrael élvezni fog, ha követi az isteni parancsokat. A második rész az úgynevezett “feddő szakasz” felsorolja a büntetés elrettentő válfajait, ha az Országában élő nép elhagyja Istenét.

Ezen a héten Mózes III. könyvének utolsó előtti szakaszát, a Böhárt olvassák a zsinagógákban.

Böhár jelentése: a hegyen – a Szináj hegyén, ahol az Örökkévaló a törvényeit tudatta. A hetedik évben a Smita évében a föld számára is szombatot kellett tartani. Ez a föld pihenésének esztendeje volt, Izraelben, esztendeje ma is. Ekkor engedték el a szegény ember adósságát is.

Emor hetiszakaszunk két témával foglalkozik. Az első részben a kohaniták, az akkori papok életviteléről olvashatunk. Az Első és a Második Szentély idején a kohaniták sokféle társadalmi és vallási feladatot töltöttek be. Így a testi és lelki tisztaságára ügyeltek.

Ezen a héten Emor hetiszakaszát olvassák a zsinagógákban. A hetiszakasz elnevezésének jelentése: szólj! Mármint a papoknak, hogy melyek a feltételei a szentszolgálatnak, és Izrael fiainak az ünnepekről, amelyek ezen szidrában soroltatnak fel.

A szidra a “szentség törvényeivel” foglalkozik. “Szentek legyetek, mert szent vagyok én, Örökkévaló Istenetek.” Mit is jelent a szentség fogalma az ember számára, ki Isten útjait akarja követni? Talán a csodatevést? Talán az élettől való elvonulást. Nem, és nem. Az isteni szentséget a próféta ábrázolja a legtalálóbban: Nem mint Teremtőt, nem mint a természeti törvények Alkotóját írja le. “Isten a seregek ura, felemelkedik a törvénybe és megszenteltetik a Szent Isten a jó cselekedetekben”.

Ezen a héten a Ködosim hetiszakaszát olvassák fel a zsinagógákban. A szakasz elnevezésének jelentése: szentek.
A bevezetésből is kitűnik, hogy nagyon fontos kérdések és parancsok sora hangzik el a felolvasás alkalmával. Megszoktuk a következő bevezető formulát: “az Örökkévaló szólt Mózeshez, beszéljen Izrael gyermekeivel”.

Ezen a héten az Ácháré Mot, askenáz kiejtéssel Ácháré Majsz hetiszakaszát olvassák a zsinagógákban. Áháron két fia – mivel idegen tüzet vittek a Szentek Szentjébe – holtan esett össze. Mintha villám sújtotta volna Őket.

A tragédia után történt, hogy az Örökkévaló utasítást adott a kohanitáknak Áháron leszármazottjainak, hogy mikor és milyen körülmények között, milyen öltözetben léphetnek be a Szentek Szentéjébe.

Ezen a héten Möcorá hetiszakaszát olvassák a zsinagógákban. A szó etimológiai értelme móci – rá – a rossz szó terjesztője, mert a bőrön jelentkező betegséget a rágalmazó-pletykálkodó kapta meg.

Olvassuk Mózes IV. könyvében, hogy Mirjam, Mózes nővére, Áronnak mondott kellemetlen szavakat fivére házasságáról, melynek hatására Mirjam hét napig poklos lett.

Ezen a héten a Tázriá, askenáz kiejtéssel Száriá hetiszakaszt olvassák fel a zsinagógákban. A rituális és fizikai tisztaságról esik szó és egy súlyos betegségről, a poklosságról, amelyet leprának fordítanak, talán nem pontosan. Ugyanis a lepra gyógyíthatatlan betegség, a poklosságot gyógyítottak a papok, akik orvoslással is foglalkoztak.