hetiszakasz

Következő hetiszakaszunk a főpap ruhatárának leírásával foglalkozik. Minden ruhadarab szigorú leírás szerint készült. Az arany és kék színek domináltak. Nem hiányzott a bíborvörös sem. A főpap ruhatárának fontosságára mutat, hogy a római uralom idején maga a római kormányzó tárolta a főpapi öltözetet, amit csak különleges alkalmakkor – mint például Jom Kippur napján – adott ki használatra.

Ezen a héten a Tecáve (תְּצַוֶּה) szakaszt olvassák fel a zsinagógákban, a megfelelő, hagyományos dallammal. Szó esik az örökmécsesről, melynek estétől reggelig kellett világítania, hogy éjjel és nappal világosság legyen a Szentélyben. Érdekes módon, Mózes neve nem hangzik el ezen e héten.

Hetiszakaszunk elkezdi a bibliai törvények taglalását. A Tízparancsolat csak alaptörvényeket – alkotmányt – jelentett. Belőle fakadtak az összes Tóra-béli micvák, törvények.

Nem véletlen, hogy a törvények taglalása a szolgasággal kezdődik.
A Tízparancsolat szelleme a gyengéket, az elnyomottakat gyámolítja. Ki elnyomottabb a szolgánál, a rabszolgánál?

Ezen a héten a Mispátim hetiszakaszát, szidráját olvassák a zsinagógában.
Jelentése: “törvények”. Ezúttal azonban az “ítéletek” értelmezését előnyösebb használni. A 10 ige alapján megalkották a törvények egész sorát.

A szidra példaértékű ítéletekkel mutatja be a törvények gyakorlati alkalmazását.

Ezen a héten Jitró szakaszát olvassák a zsinagógákban. Jitró egy személynév, Mózes apósát hívták így.

A lányával, Cipórával, annak két fiával, Gérsommal és Eliezerrel meglátogatta vejét. Örömét fejezte ki, hogy az Örökkévaló kivezette Izraelt az egyiptomiak fogságából. Látta, hogy Mózes egyedül bíráskodik és ítélkezik kisebb ügyekben is.

Ezen a héten a Bösálách szidráját kezdjük el olvasni a zsinagógában. Jelentése: “elbocsátotta”. Mármint a fáraó Izrael gyermekeit, akik rabszolgaként éltek Egyiptom országában. A héberek eljutottak a Vörös tengerig. Közben az uralkodó megbánta, hogy elengedte ingyen dolgozóit és 600 harci szekérrel utánuk eredt. Utol is érte a menekülőket.

Ezen a héten Bo hetiszakaszát olvassák fel a zsinagógákban. A szakasz címének jelentése: “Menj be”, mármint a Fáraóhoz, Egyiptom uralkodójához, hogy figyelmeztesd, amennyiben tovább makacskodik, következik a nyolcadik csapás, a sáskák.

A keleti szél valóban a sáskák sokaságát hozta, elborítva az országot. Annyi volt a rovar, hogy lapátolni lehetett.

A következő szombaton elkezdjük a Váéra hetiszakaszt olvasni a Tórából. A Váéra jelentése: “Megjelentem”. Megjelent őseinknek az Örökkévaló, irgalmas négybetűs nevével: – Van, Volt, Lesz – aki szövetséget kötött őseinkkel, Ábrahámmal, Izsákkal, Jákobbal, de nem érthették meg teljesen a hűség fogalmát, amelyet most alkalma lesz bemutatni, mikor ivadékait kivezeti a rabság országából.

Mózes II. könyvét kezdik olvasni a zsinagógákban ezen a héten, a címe: Smajsz, szöfárd kiejtéssel Smot (שְׁמוֹת). A hetiszakasz elenvezésének jelentése: nevek.

Jákob fiainak nevei soroltatik fel, akik József és a fáraó invitálására letelepedtek Egyiptomban és megsokasodtak ott. A könyv eredeti címe: Kivonulás Egyiptomból, görögül: Exodus.

Ezen a héten Mózes első könyvének záró szidráját olvassák fel a zsinagógákban. Jelentése: “és élt”. Mármint Jákob 17 évet Egyiptomban. Éveinek száma 147 volt. Megbetegedett, közeledett halála.

Érdekes, hogy az első szó az életről szól – és élt – a szidra egésze pedig Jákob utolsó napjairól, regél A magyarázatok azt mondják, minden gyászjelentés lényegében híradás valaki életéről. Hiszen ha meghalt, bizonyára élt, alkotott, cselekedett.

Ezen a héten Vájésev hetiszakaszát olvassák a zsinagógában. A szakasz elnevezésének jelentése: “És lakott”, mármint Jákob Kánaán országában.

Testvérei nem szerették Józsefet, mert “mószerolt” (rossz híreket hozott fivéreiről atyjuknak) és fellengzős álmaival is bosszantotta őket. Ezért gödörbe vetették, amelyben nem volt víz, de lehettek mérges kígyók.