Szukkot ünnepi szokásai, imarendje

Szukkot ünnepi szokásai, imarendje

sukkothpraySzerda este beköszöntő ünnepünknek Szukkotnak kétszeres jelentőséget ad a Tóra: a sivatagjárásra emlékeztet. Természeti jelentősége pedig: a termés betakarításának örömünnepe az a nap, amikor a maga a Tóra is megparancsolja: „Örvendezz Istened előtt!” (ושמחת לפני יי)

Talán ez a legtisztább öröm: a jól, becsületesen elvégzett földmíves munkának egyszerű öröme adta meg ünnepünknek azt a kiemelkedő jellegét, hogy az ünnepnek: a legigazibb örömnapnak nevezzék.

A Szukkot (סוכות) azonban mai napig az az ünnepünk, amely a természettel való kapcsolatát a legelevenebben őrizte meg. Sőt, a második szentély korában a Szentírásban megírt jelentőségen kívül újabb természeti fontosságot nyert azáltal, hogy az esőzések kezdetét jelzi. Miként az emberek fölött való ítélkezésnek Ros Hásáná a napja, hasonlóképpen Szukkot ünnepén dönti el Isten, lesz-e bőséges eső az évben. Szukkot utolsó napján volt a „vízmerítés” zajos népünnepe. „Aki nem látta a vízmerítés ünnepét, nem látott életében igazi örömet” – írja a Misna.

A természeti és történeti jelentőségen túl univerzálissá is válik ez az ünnepünk. Miként Pészach az egész emberiség eljövendő felszabadulásának, Sávuot minden nép erkölcsi felemelkedésének ünnepévé magasztosul, úgy hirdeti Szukkot a kivétel nélkül mindenki fölött virrasztó isteni gondviselést. Hetven tulkot kellett az ünnep hét napján áldozatul bemutatni: a Talmud szerint ezt az áldozatot a világ hetven nemzetének békességéért hozták az Örökkévaló színe elé. Ilyenkor Izrael nemcsak önmagáért, de a világ minden népének jólétéért könyörög.

hoshanaAmi a napi rutint, illetve az imák folyamát illeti, Szukkot imarendje nem sokban különbözik a többi zarándokünnepétől. A költői betoldások az ünnep két szimbólumáról szólnak. Különös jelentősége csak az ünnep hetedik napjának, a Hosana Rabbának van. Szukkot minden napján, a délelőtti istentisztelet vége előtt körmenetben vonulnak a község előkelői a tóraolvasó emelvény, a bima körül, lengetve az ünnepi csokrot, Isten segítségéért dalban imádkozva. Az ünnep hetedik napján az ötödik fél ünnepen (Hosanna Rabba napján), hét ilyen körmenet vonul végig a templomon.

Ami a hetedik napot illeti, Hosanna Rabba (הושענא רבא) mai jelentőségét az a kabbalisztikus eredetű hit adja meg, hogy az isteni ítélkezésnek (mely Ros Hásáná napján megíratott és Jom Kippurkor megpecsételtetett) végrehajtása ezen a napon kezdődik meg. Ez a hit a Hosanna Rabba-t mintegy a bűnbánó ünnepek sorába emelte, innen e félünnep imáinak komoly, sokszor szinte komor jellege. A gyülekezet a halottas ruhában jelenik meg. Az imarendet jellegzetes módon a hétköznapi és ünnepi imáknak egészen egyedülálló keveréke alkotja. A megtérésnek, az isteni kegyelem elnyerésének utolsó reménye, vissza nem térő alkalma ez a nap.