Százhuszonkilenc éve nyitotta meg kapuit a különleges Frankel zsinagóga

Százhuszonkilenc éve nyitotta meg kapuit a különleges Frankel zsinagóga

Nagy napra virradt a budai zsidóság, hiszen napra pontosan, 1888. augusztus 8-án reggel 8 órakor avatták fel a Frankel zsinagógát, mely így ma ünnepli fennállásának 129 éves évfordulóját.

Az impozáns zsinagógát Fellner Sándor tervezte francia gót stílusban. Akkoriban még Zsigmond utcának hívták az utcát. A zsinagóga eredetileg magában, üres telken állt, vendégfogadók, földszintes házak bennük hitközségi helyiségek és vágóhíd vette körül.
Fellner az első olyan építészek közép tartozott, akik szerint a zsinagógát nem kell külön tipikus zsinagóga stílusjegyekkel megkülönböztetni.

1928-ban épült a zsinagóga elé a bérház, feltehetőleg védelmi okokból. Az átépítés után úgynevezett palota típusú zsinagóga lett, amit akkor alkalmaztak, ha nem akarták a zsinagóga templomszerűségét hangsúlyozni vagy a telek kevéssé volt alkalmas rá, hogy templomot építsenek rá. 1928-ban magát a zsinagógát is átépítették, kibővítették beton födémmel és egybeépítették a bérpalotával, azonban gótikus stílusát meghagyták.

Az új bérházban kisboltok, portásfülke, műhely, raktár, cselédszobák, a hitközség irodái, tanácsterem, téli imaterem, az alagsorba fiatalok kultúrterme kapott helyet. Az 1928-as Tér és Forma szerint a bérházban központi fűtés volt, lakások jó kialakításúak, mellékhelyiségekkel ellátottak, a konyhákban gáztűzhely van. Még lift is volt a házban már ekkor. A bérház építőmestere Győri Sándor okleveles építész volt, tervezői Jakab Dezső és Sós Aladár. Jakab Dezső Réven született. A millenáris kiállítás idején a Földművelésügyi minisztérium műszaki kiállítási épületeit ő tervezte.

1983-ban is módosítottak az épületen; áthelyeztek ajtókat, falakat, modernizálták azt. A kilencvenes években és 2000-ben ismét felújították az épületet a zsinagógával együtt.
A zsinagógát és a bérházat is a Budai Zsidó Hitközség építette, melynek székhelyévé vált a Frankel zsinagóga. A hitközségnek olyan gazdagabb tagjai is voltak, akik anyagilag támogatták a bérház megépítését, például a textil gyáros Goldberger Ferenc családja és az acél-és fémiparos Weiss Manfréd.

A hitközség tagjai között számos tudós, értelmiségi és művész is volt, például Heller Bernát és Strausz Adolf orientalisták, dr. Baracs Károly ügyvéd, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár, dr. Geréb József klasszika-filológus, Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Emőd Tamás és Lengyel Menyhért írók.
A bérházat Beer Berthold egykori hitközségi elnök kezdeményezésére terveztették.

A Frankel neológ zsinagóga, de az askenáz imarendet követi. A gyönyörű épületben 400 ülőhely van, de hozzá tartozik a tartozik az első emeleti közösségi terem, a Micve klub, valamint a fiatalok számára épült alagsori kultúrterem is.

Mazl tov Frankel zsini!
!מזל טובֿ