Minden amit a Hanuka tradicionális pörgetős játékáról tudni kell

Minden amit a Hanuka tradicionális pörgetős játékáról tudni kell

A kedden este beköszöntő Hanuka ünnepének a Trenderli éppen olyan elengedhetetlen kelléke, mint a fánk, és a gyertyák. A trenderli (dreidel, héberül: szevivon – סביבון) egy négyoldalú pörgettyű, általában fából, fémből, vagy manapság műanyagból készül.

A trendelli egy egyszerű és nagyszerű társasjáték, amelyet a gyerekek és a játékos felnőttek Hanukakor használnak. A pörgentyűknek négy oldala van, mindegyiken egy-egy héber betű áll: Nun (נ), Gimel (ג), Hé (ה), Sin (ש).  A betűk egy-egy héber szónak felelnek meg: “Nész Gádol Hájá Sám”, azaz „nagy csoda történt ott” (נס גדול היה שם). Mármint a jeruzsálemi szentélyben, ahol Júda Makkabi maroknyi serege legyőzte a görög hódítókat. (Izraelben a Sin betűt a Péj (פֹּ) betű helyettesíti, melynek folytán az utolsó szó a Pó, azaz az “itt”)

A tét általában játékpénz (pl. csokoládé-érmék) – ez az úgynevezett „Hanuka Gelt”, esetleg dió, mogyoró, amiket a játékosok kis szerencsével vagy ügyes pörgetéssel elnyerhetnek egymástól. A trendellire írt betűkkel kezdődik ugyanis négy jiddis szó is: Niksz (Semmi), Ganc (Minden), Halb (Fél), és a Stell ein (berak).

Ha a játék komolyabb értelmét keressük, gondolhatnánk tán a mindennapi élettel való párhuzamra, melynek során a „pörgettyű” kinek-kinek a saját kezében van, mégis, az Isteni Akaratnak megfelelően történhetnek jó, és kevésbé jó dolgok. Hasonlóképp egy-egy rossz „dobás” után hirtelen minden jóra fordulhat, ahogyan a makkabeusok is csak egy korsó olajat találtak a görögök által lerombolt Szentélyben, ami viszont nyolc napig világított, majd később évszázadokon át, mind a mai napig.

Egyes zsidó Tóra-magyarázók szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak a trenderli jeleinek. Egyikük például a trenderli négy oldalát Izrael népének négy történelmi száműzetéséhez kapcsolja: a babilóniaiak, a perzsák, a görögök és a rómaiak által okozottakhoz.

A játékról: