BZSH

A Budapesti Zsidó Hitközség múltja egészen a 18. századig nyúl vissza, az Óbudai Izraelita Hitközség alapításáig. Az első zsidó telepesek a 18. század első évtizedeiben jelentek meg Óbudán, az 1725-ös megyei dicalis összeírás 1725-ből 10 zsidó családfőt említ, míg az 1727. augusztus 11-i conscriptio szerint 24 család élt a településen. Az 1737. január 22-i összeírás tanúbizonysága szerint az óbudai gyülekezet nagyság tekintetében már felülmúlta a közeli budait. Ekkor 43 család (199 lélek) élt a településen.

A Pesti Izraelita Hitközség 1793-ban önállósult az Óbudai Izraelita Hitközségtől és rövidesen Magyarország, majd a 19. század végére Európa és a világ legnagyobb és leggazdagabb zsidó közösségévé fejlődött. Egy időben Pest lakosságának mintegy 25%-a, azaz negyede izraelita származású volt. 1944-ben a náci megszállást követően helyét a zsidó tanács vette át. 1945-ben újjáalakult. 1950-ben a Pesti Izraelita Hitközség„ Budapesti Zsidó Hitközség” néven egyesült a Budai Izraelita Hitközséggel és az Óbudai Izraelita Hitközséggel, majd szoros állami felügyelet alá került.

A Budapest területén működő zsinagógák tekintet nélkül azok ortodox, neológ vagy más irányzatára egyetlen hitközségbe kerültek. Központját a háború előtt a világ egyik legnagyobbjaként számon tartott egykori Pesti Izraelita Hitközség Síp utcai székházában rendezték be.

A totális állami kontroll érdekében a kommunista hatalom 1950-ben létrehozta a Magyar Izraeliták Országos Képviseletét (MIOK), mely a teljes magyarországi zsidó vallási élet kontrollálására létrehozott ernyőszervezet. Irodáit a Budapesti Zsidó Hitközség székházában rendezték be. A rendszerváltást követően a MIOK átalakult és Mazsihisz néven, folytatja tevékenységét.

A rendszerváltás idején létrejött egyházügyi törvényeket megalkotók nem állították vissza az 1950-es jogfosztó kommunista intézkedések előtti állapotokat. Így a Budapesti Zsidó Hitközség egyházi státuszát a Mazsihisz belső egyházi szervezeteként törvényesítették.

A Budapesti Zsidó Hitközség jelentős ingatlan és intézményi vagyonnal rendelkezik. A hitközséghez tizennégy zsinagóga, illetve imaház tartozik, amelyek körzetekre vannak bontva. Egészen pontosan a Budai (Frankel Leó utcai zsinagóga), az Újpesti(újpesti zsinagóga) a Scheiber Sándor utcai (Bét Jehuda Zsinagóga), a Hunyadi téri (Hunyadi téri zsinagóga) a Dohány utcai (Dohány utcai zsinagóga), a Bethlen téri (Bethlen téri zsinagóga), a Nagy Fuvaros utcai (Nagy Fuvaros utcai zsinagóga), Páva utcai (Páva utcai zsinagóga), a Lágymányosi (Bét Sálom zsinagóga), a Hegedűs Gyula utcai (Hegedűs Gyula utcai zsinagóga), a Dózsa György úti (Dózsa György úti zsinagóga), a Zuglói (Zuglói zsinagóga), és a Dél-Pesti (Pesterzsébeti imaház) körzetekre. A Rumbach Sebestyén utcai impozáns zsinagóga épülete is a BZSH tulajdonában van. Jelenleg felújításra vár.
A hitközség égisze alá tartozik ezen kívül a Benjamin Óvoda, a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola, az Anna Frank Árvaház és Kollégium, több nyugdíjas klub, az Újpesti Szeretetotthon, valamint a Kozma utcai, Farkasréti, a Kerepesi úti, valamint további tizenhárom zsidó temető is.

A BZSH Kóser nagyüzemi konyhát üzemeltet (melyen keresztül nemcsak az intézmények tanulói és ellátottjai de a BZSH kiterjedt szociális ellátó rendszere keretében több száz rászoruló is hozzájut a szociális alapú, mindennapi kóser ellátáshoz.

A BZSH szervezete a Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ (ZSIKK), – mely többek között a Zsidó Kulturális Fesztivál szervezője.