A zsidó naptár negyedik hónapja: Tévét (טבת)

A zsidó naptár negyedik hónapja: Tévét (טבת)

Újabb Ros Hódes, beköszönt Tévét (askenáz kiejtéssel: Tévész) hónapja.
Tévét a zsidó naptár negyedik hónapja a világteremtési számítás szerint, és a tizedik az egyiptomi kivonulást számításba vevő Niszántól.

Tévét 29 napos hónap és általában december – január hónapra esik.

A “tévét” szó babilóniai eredetű, és akhád nyelven “tavito”-nak nevezik, ami javulást jelent, a mezőgazdaság javulását, az esős időszaknak köszönhetően.

Csillagképe a Bak. Újholdja csak vasárnapra, hétfőre, keddre, szerdára és csütörtökre eshet.

A Tánáchban mint tizedik hónap van említve és a “tévét” név csak egyszer fordul elő, méghozzá az Eszter Könyvében: “a tizedik hónapban, mely tévét hónapja”.

Tévétben három böjt van, közel egymáshoz. Nyolcadikán “Táánit Cáddikim” (Jámborok böjtje) ezt azért tartják, mert ezen a napon fejezték be a Szentírás (Tánách) lefordítását görögre (Tárgum hás’viim), az ezt megelőző generációknak a Szentírás idegen nyelvekre való fordítása a Tóra megszentségtelenítését, meggyalázását jelentette. Bölcseink szerint a Szentírás görögre fordítása súlyos bűn volt Izrael számára, hasonló, mint az aranyborjú bűne.

Tévét kilencedikén is böjt van, “Táánit cádikim”, a Babilóniából való visszatérés vezetőjének, Ezrának halála napja. Tévét tizedikén kezdte el Nabukandecár, a babilóniai király hároméves ostromát Jeruzsálem ellen. Az ostrom harmadik évében, Áv hó kilencedikén rombolta le a Szentélyt a “Bét Hámikdás”-t, az Első Templomot. Ennek emlékére e-napot bölcseink böjtnapnak hirdették, amelyet “A tizedik böjtnek” neveztek el.

“Általános böjtnapnak” (Táánit cibur) a múlt század 50-es éveitől kezdve az izraeli főrabbinátus ezt a böjtnapot a Holokauszt megemlékezési napjának hirdette meg, és általános gyásznapnak (“Jom Hákádish Hákláli”): mindenki Káddist mond e napon meggyilkolt hozzátartozói és barátai emlékére.