Következő hetiszakaszunk: Bösálách (בְּשַׁלַּח)

Következő hetiszakaszunk: Bösálách (בְּשַׁלַּח)

Ezen a héten a Bösálách szidráját kezdjük el olvasni a zsinagógában. Jelentése: “elbocsátotta”. Mármint a fáraó Izrael gyermekeit, akik rabszolgaként éltek Egyiptom országában. A héberek eljutottak a Vörös tengerig. Közben az uralkodó megbánta, hogy elengedte ingyen dolgozóit és 600 harci szekérrel utánuk eredt. Utol is érte a menekülőket.

Csoda történt, szétvált a nagy tenger, a hullámok, mint a fal, meredtek jobb és bal oldalon. A magyarázat szerint a víz akkor hasadt meg, amikor az egyik törzsfőnök Náchson Aminadáv fia belépett a tengerbe. Már-már feje fölött átcsaptak a hullámok és akkor történt meg az említett csoda. Mások szerint József koporsóját az ősatya kívánsága szerint akkor vitték Kánaán országa felé, mikor a nép felszabadult és megszabadult a járomtól, és elindult a kiválasztott föld felé. Mózes megemlékezett az ígéretéről, megkereste József tetemét, és magukkal vitték az útra. Ezért a cselekedetéért – mert a holt méltó eltemetése nagy micva (jótett), kiérdemelte, hogy az I.ten maga temesse el Mózest. Ezért nem tudja senki, hol lehet a sírja.

Amikor a vállukon cipelt József koporsójával értek a nagy vízhez, akkor nyílott út a tenger közepén és így keltek át száraz lábbal Izrael gyermekei a túlpartra.

A legenda szerint a tengeren 12 út nyílt meg, hogy minden törzs a maga nyomvonalán haladhasson. Azt mondják, ez azt is jelenti, hogy minden út jó, amely célhoz visz és megfelel a Tóra szellemének, útmutatásainak. Szó sincs arról, hogy csak egy járható út létezik.