Következő hetiszakaszunk: Tecáve (תְּצַוֶּה)

Következő hetiszakaszunk: Tecáve (תְּצַוֶּה)

Ezen a héten a Tecáve (תְּצַוֶּה) szakaszt olvassák fel a zsinagógákban, a megfelelő, hagyományos dallammal. Szó esik az örökmécsesről, melynek estétől reggelig kellett világítania, hogy éjjel és nappal világosság legyen a Szentélyben. Érdekes módon, Mózes neve nem hangzik el ezen e héten.

Ennek oka az, hogy amikor az aranyborjú bűne miatt engesztelésért könyörgött Mózes, azt kérte az Örökkévalótól, hogy ha nem teljesíti a kérését, hagyja ki az ő nevét a Könyvéből. Az Örökkévaló megbocsátott, de Mózes kívánsága mégsem volt következmény nélküli. Egy szombaton nem hangozhat el a neve a zsinagógákban.

A heti szakaszban a legfontosabb téma a papi öltözék ismertetése. Pontosan meghatározott ruhadarabokat öltöttek fel a papok, sem több, sem kevesebb nem lehetett rajtuk. Fejükön fejfedő volt. Innen ered az a rabbinikus szabály, amely kötelezővé teszi a fej befedését.

A hét szombatja a második a nevezetes szombatok közül, Sábát Záchor, az emlékezés szombatja. Ez mindíg a purimot megelőző hétre esik. Emlékezni kell az Amálékok cselekedetére, akik megtámadták Izrael gyermekeit amikor kivonultak Egyiptomból és a lemaradók, a gyermekek és aggastyánok közül szedték áldozataikat. Az aktualitást az adja, hogy Hámán a purimi történet negatív főszereplője Amalék leszármazott volt.