Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává, abból az alkalomból hogy 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor. Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban, valamint a Duna partján lévő Hokauszt emlékműnél tartottak szerdán központi megemlékezést.
Az antiszemitizmus elleni harc nemcsak a zsidó emberek ügye, hanem globális kihívás, olyan harc, amelyet mindenkinek fel kell vállalnia – mondta a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából Ilan Mor izraeli nagykövet. A diplomata a Holokauszt Emlékközpont és Izrael Állam Magyarországi Nagykövetsége által szervezett eseményen kiemelte: ugyanakkor „nem küzdhetünk olyasmi ellen, amit nem értünk”, ezért az első feladat az antiszemitizmus okainak megértése.
A nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a holokauszt nem a koncentrációs táborokkal kezdődött: a tudatlanságon és félelmen alapuló antiszemitizmus, gyűlölet volt a kezdete, Auschwitz pedig a következmény. Ma emlékezünk az áldozatokra és próbáljuk megérteni, mi történt több mint 70 évvel ezelőtt, amikor a rasszizmus, az előítéletek és a gyűlölet szabadon tombolhatott, és az okok feltárása, megértése a jelen korszaknak is fontos – mutatott rá.
Kifejtette: ahhoz, hogy az antiszemitizmus tovább támadja az emberek lelkét, a zsidók elleni gyűlöletre tüzeljen, ma már új okok kellenek. Ilyen ok, hogy a zsidó embereket azért kell gyűlölni, mert egy „gonosz, illegitim, gyilkos államot” támogatnak, Izraelt. Ilyen ok az is, hogy a zsidók Izrael alapjának „képzeletbeli, eltúlzott szenvedésüket” tekintik, és ez holokauszttagadás – magyarázta. Hozzáfűzte: Magyarországon is vannak politikusok, emberek, akik tagadják a holokauszt megtörténtét, és arra törekszenek, hogy újraírják, újraértelmezzék a vészkorszakot.
Ilan Mor továbbá azt is az antiszemitizmus új okai közé sorolta, hogy a zsidók egyesek szerint arra törekszenek, hogy saját halottaik emlékét ráerőltessék másokra, és ezzel más mártírok szenvedését háttérbe szorítsák. A nagykövet szerint a sötét korszak ma is hasznos tanulsága: nem csaphatjuk be magunkat azzal, hogy a jelenleginél rosszabb úgysem lesz a helyzet, valóban „zéró tolerancia kell az intolerancia ellen”.
Ilan Mor elmondta: Európának meg kell értenie, hogy mindenkinek kötelessége harcolni az antiszemitizmus ellen. Nem több emlékműre van szükség, hanem határozott kiállásra az európai zsidó emberek mellett – emelte ki.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: nem tolerálható „kicsi antiszemitizmus” sem, és a zéró tolerancia, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök meghirdetett, pontosan ezt jelenti. Hiteles szembenézésre van szükség Magyarország történelmével, nem szabad gesztusokat tenni a szélsőjobbnak, tiszta fogalmazás és őszinte beszéd kell – jelentette ki.
Emlékeztetett: a magyar közvélemény évtizedekig kizárólag zsidóügyként kezelte a holokausztot, majd a kilencvenes évektől fokozatosan közügy lett. Sok gesztust tapasztaltak az elmúlt években – mondta, egyebek mellett megemlítve, hogy 2001-től minden évben megemlékeznek a holokauszt magyar áldozatairól, 2012-t Wallenberg-emlékévvé nyilvánították, 2014-ben emlékévet szerveztek a magyar holokauszt emlékére, az államfő és kormánytagok fontos beszédeket mondtak az elmúlt években, és zéró toleranciát hirdettek az antiszemitizmus ellen.
Közölte: úgy tűnhet föl tehát, hogy Magyarországon van „egyfajta szép íve” a történelem feldolgozásának, a szembenézésnek, a felelősség megállapításának, de tapasztalható, hogy „valami nincs rendben”. A Saul fia című film nemzetközi sikereit követően korábbról ismert indulatok törtek fel – tette hozzá. Heisler András véleménye szerint az oktatás és a kultúra megismertetése az egyetlen lehetőség, hogy a magyar fiatalok megismerjék a múltat, Magyarország és a magyar zsidóság összetett kapcsolatát, és ennek ezért mindenkinek tenni kell.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját az ENSZ Közgyűlése a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A második világháború idején az auschwitzi táborrendszert az SS birodalmi vezére, Heinrich Himmler 1940-i rendelete alapján hozták létre. A holokauszt több százezer magyarországi áldozatának nagy többségét, a vidékről deportált zsidóságot az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs táborban gyilkolták meg. A Vörös Hadsereg mintegy hétezer foglyot szabadított fel 1945. január 27-én.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen készült képek>>>