Hibázott-e a kórház? – dr.Frölich Róbert országos főrabbi válasza Oberlander Báruch rabbi írására

korhazzsAz Egység című kiadvány 2016. augusztusi számában Jár-e a bűnösnek orvosi ellátás? címmel jelent meg Oberlander Báruch rabbi, a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület szellemi vezetőjének írása. Ebben a halácha szemszögéből közelíti meg Biszku Béla a MAZSIHISZ Szeretetkórházában történő gyógykezelését. (Szögezzük le, hogy Biszku Béla tevékenységének megítélése valóban nem tartozik a halácha tárgykörébe. Nem védjük és nem támadjuk, mert ez nem feladatunk.)
Írása széleskörű haláchikus alapokra támaszkodik, és élvezetes olvasmány lehetne, ha a haláchát objektíven kezelné. Sajnos azt kell mondanunk, hogy az írás nem csupán haláchikus állásfoglalás, de utolsó bekezdésében egyúttal a MAZSIHISZ-tés a kórházat véleményünk szerint ok nélkül támadó és dehonesztáló irat.
Állításunk alátámasztására először lássuk az írásban fellelhető logikai hibákat.
1., „Anélkül, hogy Biszku Béla politikai és erkölcsi felelősségéről véleményt alkotnánk, valamint hogy a konkrét esetet értékelnénk, érdemes az ügy általános morális dilemmáját a háláchá szemszögéből megvizsgálni”- írja Oberlander Báruch. Cikke végén azonban így ír: „…és lévén, hogy sokak szemében egy volt karhatalmi bűnös ellátása nem javította, hanem rontotta a zsidó közösség megítélését…”. Tekintve, hogy Biszku Béla perében a vádlott halála miatt nem született jogerős ítélet, s hogy az ítélet meghozataláig nem nevezhető senki bűnösnek (ártatlanság vélelme), megítéli Biszku Bélát, ki Oberlander Báruch állításával szemben nem elítélt bűnös.
2., Ugyancsak a cikk végén három pontban –önmagának ellentmondva- mégis ecseteli a konkrét esetet, a tárgyhoz nem tartozó megjegyzéseket publikálva  (önmaga által is bevallottan, a köztudatra hivatkozva vélelmezett kórházi várólista, ugyancsak vélelmezett „belépő” stb.). Ezzel nem a halácha betűjét, de még csak a szellemét sem idézi. Mózes V. könyve 13. fejezet 15. verse ugyanis így ír: ודרשת וחקרת ושאלת היטב, ha kerested, ha kutattad, ha alaposan utánajártál. E kritériumoknak a köztudatra való hivatkozás nem felel meg. Külön érdekesség, hogy a kiadvány ugyanezen számában olvasható Kámcá és Bár Kámcá története (Gitin 55b) az oktalan gyűlölködés következményeiről…
Amit Oberlander Báruch írt a bűnösök és a terroristák ellátásáról, meglátásunk és fentiek szerint nem tartozik vizsgálódásunk tárgykörébe. A kérdés pusztán annyi: köteles volt-e a MAZSIHISZ Szeretetkórháza ellátni a súlyos beteg nem zsidó embert.
A gyógyítás és gyógykezelés, az orvosi etika tekintetében az orvost a hippokrátészi eskün túl még sok minden más etikai szabály köti. A zsidó orvoslás etikájában azonban szerepel még egy nagyon fontos alkotóelem, mely sehol máshol nem bukkan fel: a tórai, ezen keresztül a vallási etika. Épp ezért valóban helyénvaló a kérdés objektív haláchikus vizsgálata. Újfent kijelentjük, hogy vizsgálódásunk tárgya általános, csupán a nemzsidó betegek zsidók általi gyógykezelésének haláchikus lehetőségeit tárgyaljuk.
Egyetértünk a vitaindító irat Gyógyítani kötelesség alcímű bekezdésével, de mint azt említettük, szerintünk a többi a fent felsorolt indokok miatt már nem tartozik a tárgyhoz. Néhány haláchikus gondolattal kiegészítjük tehát mindazt, amit Oberlander Báruch az első bekezdésben leírt.
Mózes I. könyve 1. fejezet 27. versében áll:
ויברא אלהים את האדם בצלמו בצלם אלהים ברא אתו זכר ונקבה ברא אתם
És megteremtette I.ten az embert a saját képmására, I.ten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket.
Ebből egyenesen következik, hogy minden ember, felekezetre és bármely más különbségekre való tekintet nélkül az i.teni képmás hordozója. Amennyiben nem tiszteljük az embert, úgy nem tiszteljük a benne lévő i.teni elemeket sem. Az orvos a betegben nem pusztán az embert gyógyítja, de közöttünk tartja a benne lévő i.teni szikrát is.
Mózes III. könyve 19. fejezet 18. versében áll:
ואהבת לרעך כמוך
Szeresd felebarátodat, mert olyan, mint te!
Abban mind a régi, mind a modernkori bölcsek egyetértenek, hogy a „felebarát” szó nem csupán a zsidókra, hanem minden embertársunkra vonatkozik. A szeretet parancsa megkövetelné a törődést akkor is, ha nem állna ott a vitaindító cikkben említett parancs: „ne állj tétlenül felebarátod vérénél”. E parancs idézésekor egyébként Oberlander Báruch maga is a „felebarát” szó mindenki átfogó jelentését fogadja el.
A szeretet sokféle módon mutatkozhat meg. Örömben és bánatban, együttérzéssel, vigasztalással, közös boldogsággal. Lehet materiális és lehet spirituális kifejeződése. E szeretet egyik kinyilvánítása a részvét a bajban, a fájdalom fizikai vagy lelki enyhítése.
A Sulchán Áruch Jore Dáé traktátus 335. fejezet 9. paragrafusában áll:
מבקרין חולי עובדי כוכבים, מפני דרכי שלום
Látogatjuk a nemzsidó betegeket a békesség végett.
A beteggel való törődés micva, vallási kötelezettség. A Sulchán Áruch leszögezi, hogy noha a nemzsidó betegek látogatása nem vallási törvény, de akár a két fél között, akár a tágabb értelemben vett zsidó és nemzsidó közösség között fennálló békesség végett kiterjeszthető e parancs a nemzsidó betegekre is.
A Sulchán Áruch e paragrafusa kiragadott egyet a Talmud Gittin traktátus 61a lapján álló tevékenységfüzérből, melyet a zsidók kötelesek megtenni a nemzsidók felé is, a már kifejtett békesség végett:
ת”ר: מפרנסים עניי נכרים עם עניי ישראל, ומבקרין חולי נכרים עם חולי ישראל, וקוברין מתי נכרים עם מתי ישראל, מפני דרכי שלום
Tanították mestereink: Segélyezzük a nemzsidó és zsidó szegényeket, látogatjuk a nemzsidó és zsidó betegeket, eltemetjük a nemzsidó és zsidó halottakat egyaránt, a békesség végett.
Mint látható, csupa olyan tevékenységet sorol fel a Talmud, mely erkölcsi kötelezettséget ró az emberre, felekezet nélkül. Mindezen cselekedetek a már említett kifejeződései a felebarátaink iránt érzett szeretetnek.
Látogatni tehát szabad –sőt kell- a nemzsidó betegeket. Szabad-e, kell-e gyógyítani őket?
Slomo ben Aderet, a Rásbá responsuma I. kötet 120. fejezetében, a nemzsidó asszonyok teherbeesési kezeléséről szóló válaszában írja:
וכל שכן רופא שמרפא לכל ואם אינו מרפא אתהן הויא להו איבה טפי
…mindazonáltal, az orvos, aki mindenkit gyógyít, de őket (mármint a nemzsidó asszonyokat) nem, gyűlöletet okoz.
Egyértelmű: amennyiben nem akarunk gyűlöletet gerjeszteni, úgy ne a beteg hovatartozását nézzük, de a gyógyításra koncentráljunk.
Meg kell jegyezzük, hogy a Rásbá szavainak leírásakor még mit sem tudtak általános humánumról, a XIII.-XIV. században nem a nagy egészet, hanem a részhalmaz zsidóság érdekeit nézték.
Ovadja Joszéf a Jábiá Omer 8. Kötet 38. fejezetében írja:
מצאנו ראינו בשו”ת חתם סופר חיו”ד סי’ קלא, שהביא מ”ש מרן הב”י בבדק הבית יו”ד סי’ קנד, שהרמב”ן היה מתעסק ברפואות נשים נכריות כדי שיכנסו להריון
Találtuk és láttuk a Chátám Szofér responsumában -aki idézi a Bét Joszéf Bedek Hábájit Jore Déa traktátusát-, hogy a Rámbán foglalkozott nemzsidó nők gyógyításával, hogy teherbe eshessenek.
Azaz: itt nemhogy egyetlen ember gyógyításáról van szó, de Náchmánidesz, a Rámbán, azzal foglalatoskodott, hogy nemzsidó asszonyok gyereket tudjanak szülni. Nem csupán az élet fizikai értelemben vett meghosszabbításán fáradozott, de az élet generációkon át történő továbbvitelét segítette elő, s mindezt nemzsidó asszonyok számára, akik a halácha értelmében nemzsidó gyerekeket szülnek majd.
Moshe Feinstein az Igrot Moshe Orách Chájjim 4. kötet 79. fejezetében írja, egy adott orvos szombaton való gyógyító munkájára vonatkozólag:
ואם הוא במקום שהרוב עכו”ם ומעט ישראלים שדרים שם מכירים אותו ויודעין לבא אליו כשיצטרכו לרופא במקום סכנה, אז לענין העכו”ם יעשה כדיני המדינה
Ha olyan helyen él, ahol a többség nemzsidó, és a kevés zsidó, aki ott él, ismeri őt, és tudják, hogy érdemes őt felkeresni gyógyulásért a veszedelem idején, akkor a nemzsidó tekintetében járjon el az ország törvénye szerint.
Ugyancsak ebben a fejezetben írja:
ופלא על הגאון הח”ח (מ”ב סי’ ש”ל ס”ק ח’) שכתב דהא הרופאים אפילו היותר כשרים נוסעים כמה פרסאות לרפאות עכו”ם ושוחקין סממנים בעצמן ומסיק דמחללי שבת גמורים הם במזיד אף שיהיה איבה מזה, הא ברוסלאנד /ברוסיה/ בעיירות הקטנות שהיה רק רופא אחד לכל הסביבה הרי ודאי ברור אם לא היה הולך לרפאות את העכו”ם היה ברור שהיו הורגין אותו בטענתם שגרם מיתה לבנם ובתם וכדומה וגם שופטי המדינה לא היו מענישין אותם
Annak ellenére, hogy a Choféc Chájjim megtiltja a szombati gyógykezelést, Feinstein példát hoz fel, mely szerint a régi orosz falvakban, ha az egyetlen zsidó orvos nem ment ki a beteghez szombaton, halálos veszélynek tette ki magát és az övéit, s ha emiatt megölték, az ország igazságszolgáltatási rendszere felmentette az esetleges gyilkosokat.
Elérkeztünk a kritikus ponthoz. Moshe Feinstein a szombati gyógykezelést engedélyezi. A קל וחומר elvét (azaz a könnyebbről a nehezebb felé haladva) alkalmazva, ha a szigorúbb szombatnapon, amikor a vallásos zsidó csak kevés, és igen körülhatárolt tevékenységet végezhet, engedélyezett a nemzsidó ellátása, akkor hétköznap e kérdés fel sem merülhet.
Oberlander Báruch felveti, hogy „ …az ellátást bármelyik állami kórházban megkaphatta volna…”. Ebben igaza van. Tudni kell azonban, hogy a Szeretetkórház országszerte kiemelkedő gerontológiai szakmai színvonaláról ismert. Így érvényes rá Mose Feinstein kitétele: „tudják, hogy érdemes őt felkeresni gyógyulásért a veszedelem idején”.
A Szeretetkórház nem állami intézmény. Betegeit így valóban maga válogathatja meg, meghatározott keretek között. „A nemzsidó tekintetében járjon el az ország törvénye szerint” kitétel áll jelen esetben a kórházra, mely eldöntheti ugyan, kit vesz fel és kit nem, de az elutasítás indokai között nem szerepelhet sem vallási hovatartozás, sem semmiféle olyan más indok, melyet Magyarország törvényei tiltanak. A magyar törvények értelmében pedig nem küldhet el egy beteget (amennyiben gyógykezelésének feltételeit tudják biztosítani, s a beteg vagy hozzátartozói teljesítik a kórház egyéb feltételeit) csak azért, mert nem zsidó.
S végül egy látszólag nem ideillő eszmefuttatás Méiritől a XIII. századból:   אמות שהם גדורים בדרכי הדתות, azok a népek, melyeket a vallás útjai kereteznek, azaz erkölcsi alapokon állnak –s Méiri ideérti a kereszténységet is, mivel hisznek egyetlen, kozmikus I.tenben-, nem tekinthetők bálványimádóknak, s így azokat semmiféle rabbinikus tilalom nem érintheti.
Összegezve: A MAZSIHISZ Szeretetkórháza mindenben a haláchának megfelelően járt el, akár tudatában volt, akár nem. Egy súlyosan beteg nemzsidó kérte a maga szakterületén kiemelkedő orvosi gárda segítségét. Fentiek szerint a kórház nem utasíthatta el a kérést.
Minden egyéb aspektusa az ügynek és Oberlander Báruch írásának politika, mellyel, rabbi mivoltunk miatt nem kívánunk foglalkozni.
 

2016, júl, 26