Hetiszakaszunk, és ami mögötte van: Dina esete a szamár fiával

Hetiszakaszunk, és ami mögötte van: Dina esete a szamár fiával

Miután “megúszta” az Ézsauval való találkozást, Jákov joggal hihette, hogy most már túl van a megpróbáltatásokon, és nyugodt élete lehet Kánaánban, idős édesapja társaságában, ahová hazafelé tartott. A Midrás úgy tudja, hogy Rivka már meghalt, el is temették a Machpéla barlangban, szegény nem láthatta unokáit. Talán Ézsau gyerekeit látta, de abban nem volt sok köszönet. Tudjuk, hogy ellenezte Ézsau “vegyes házasságát” a pogány hettita lányokkal.

Jákov tehát sikeresen és békésen megszabadult apósától, Lávántól, és most Schem (a mai Nablus) előtt táborozik, hatalmas nyájait terelgetve – úton hazafelé.
Itt nem akar “ingyen élni”, megveszi a mezőt az ország uraitól, 100 keszitáért, amit ott és akkor nagy pénz. Itt a chivi törzs az úr, királyuk egy Chámor (szamár!) nevű pogány despota, akiről a Midrás azt mondja, hogy könnyelmű ember volt, feje, mint a szamáré (ahogy a neve is tanúsítja). Ezzel szemben fia, a trónörökös, Schem, okos és dörzsölt fickó volt, aki de-facto a városállam ügyeit vezette.

Jákov érkeztekor, miután megvette a területet, körülnézett és érdeklődött, mivel hosszabb ideig szándékozott itt táborozni. A Midrás szerint Jákov pacifikálta a területet; új pénzt vert és vezetett be, piactereket állított fel és nyilvános fürdőket létesített – ezzel is kifejezve háláját az ő befogadó őslakósság iránt.

Itt és ekkor történik, hogy Dina, egyetlen leánya Leától, kimegy, hogy szemügyre vegye az ország lányait. A 11 fiútestvér között unatkozott az elkényeztetett Diná és kiment egy kicsit levegőzni. Legott meglátta őt Schem a trónörökös, Chámor fia, aki a chivita országállam nevét viselte, elragadta, hazavitte palotájába és… megerőszakolta.

Dináról a Midrás tudja hogy véletlenül született lánynak, vagyis anyja imája folytán. Ugyanis Lea tudta, hogy Jákovnak 12 fia lesz négy feleségétől. Neki már volt hat fia, a két szolgálónak 2-2, az összesen tíz. Azt mondta Lea: Ha ezt most fiú lesz, akkor húgom nem lesz még annyi sem, mint az egyik szolgáló (mivel ez esetben maximum egy fia lehet). Imádkozott és Dina, anyja terhessége alatt, megváltozott és lányból fiú lett…
Jonatán arameus fordítása hozzáteszi hogy kettős szerepcsere történt: Ráchel volt állapotos Dinával és Lea Józseffel, de ez embriók felcserélődtek hasukban…

Dina szép lány lehetett. Ez volt az oka annak, hogy amikor Jákov a történelmi találkozóra készült Ézsauval (szakaszunk elején), elrejtette Dinát egy szekrényben, nehogy Ézsau szemet vessen rá. Bölcseink ezért megróják Jákovot – mert hátha Dina jó útra térítette volna Ézsaut – és azt mondják, hogy ez váltotta ki a schemi incidenst.

A gyalázatos erőszak után Schem beleszeretett Jákov lányába és szép szavakat duruzsolt a fülébe, majd megkérte apját, szerezze meg neki a lányt feleségül. Hajlandó bármennyi hozományt kifizetni és felajánlja Jákovnak és fiainak a szabad letelepedést. Érdemes szó szerint idézni a pogány chiviták felhívását asszimilációra és vegyes házasságra, amit a monoteista héberek persze nem fogadtak, nem fogadhattak el.

“És így beszélt velük Chámor” – miután kiment a mezőre és meglátogatta Jákovot – mondván:

“Schem fiam megkívánta a lányotokat, kérlek, adjátok neki őt feleségül. Házasodjatok össze velünk; lányaitokat adjátok nekünk, és lányainkat vegyétek feleségül. S lakjatok velünk (nálunk), az ország előttetek van, járjátok be, és telepedjetek le”.

Ehhez maga Schem, az erőszaktevő trónörökös hozzáfűzte hogy “Hadd találjak kegyet szemetekben, amit kértek – megteszem (megadom). Vessetek ki rám akármilyen nagy hozományt és ajándékot, és én megadom, amit mondtok, csak adjátok hozzám a lányt feleségül”.

Apa és fia többes számban beszélnek, miután szavaikat Jákov fiaihoz intézik, akik – amikor hazajöttek a legelőről és meghallották mi történt – nagyon megharagudtak, mivel “gyalázatot követett el (Schem) Izraelben az által hogy Jákov lányával hált…”. Izrael, mint nép ekkor még nem létezett, ez csak Jákov elnevezése volt, de a vérig sértett testvérek ezt nemzetgyalázásnak tekintették.

Innentől fogva a testvérek beszélnek, Jákov hallgat, átadja a terepet fiainak. Ezek cselt alkalmaznak és szabadkoznak: nem adhatjuk testvérünket egy olyan férfihez, aki nincs körülmetélve, “mert ez ránk nézve szégyen volna”. Itt ellenjavaslatot tesznek: metéljétek körül magatokat, akkor összeházasodunk, és egy nép leszünk. Ha nem egyeztek bele – akkor fogjuk a lányt és elmegyünk.

Szavaik tetszést arattak, főleg a felhevült királyfi szemében. Ő és apja győzködték a népet, felhozván mindazon előnyöket, amelyek a Jákov házával egyesülésből rájuk háramlanak: “Hiszen, jószáguk, birtokuk, mindenük a miénk lesz, csak metéljük körül magunkat” – mondták.

A nép beleegyezett és körülmetéltek minden férfit. Majd, “harmadnapra, amikor fájdalmuk kulminált, Jákov két fia, Simeon és Lévi, Dina fivérei, vették kardjukat, a városba mentek biztonságban és megöltek minden férfit…”. Ezek után Schemet és apját is megölték, majd elvitték Dinát Schem házából és távoztak…

A dolog morális alapja erősen megkérdőjelezhető, elég, ha azt mondjuk, hogy maga Jákov elítélte fiai tettét és halála napjáig nem bocsátott meg nekik.

A Midrás elárulja, hogy Dinát úgy kellett kivonszolni Schem házából, mégpedig több okból. Egyrészt a körülmetéletlen férfi nagy hatással volt a tapasztalatlan leányzóra, másrészt pedig attól tartott, hogy a jövőben keserű sors vár rá: “Mit tegyek, hová vigyen szégyenemet”, amíg Simeon megesküdött neki, hogy feleségül veszi…

Dina további sorsáról megoszlanak a vélemények. Aggádikus változatát a Pirké D’rabbi Eliezerben találjuk: “…Dina állapotos volt (Schemtől) és lányt szült, Osznátot, akit a testvérek meg akartak ölni, mint a szégyen élő tanúját. Ezt Jákov megakadályozta: készített egy amulettet, amire ráirt egy szent nevet, és útjára küldte a zabigyerek Osznátot. Az ment, majd egy angyal levitte Egyiptomba és ott Potiferá házába. Itt a háziasszony meddő volt és örökbe fogadták a kislányt, aki később József felesége lett.

Egy ellen-Midrás szerint Simeon elvette Dinát, majd elvált tőle. Jákov, amikor háza népével lement Egyiptomba, magával vitte és ott Jóbhoz adta feleségül. (Brésit rábáti, 222). Ezt a talmud is elismeri: “Jób Jákov idejében élt és Dina, Jákov lánya, volt a felesége”.

Hogyan volt képes Jákov két fia, Simeon és Lévi (akik a történés idején alig múltak 13-14 évesek), megölni Schem egész felnőtt férfi lakosságát? Gersonidés (Rálbág) egyéni magyarázattal szolgál: Simeon és Lévi maguk voltak a körülmetélők. A harmadik napon, amikor a sebláz a legmagasabb, Dr. Simeon és Lévi meglátogatta a betegeket, hogy megnézze miként halad a gyógyulás folyamata. Bementek a szobába, ahol a beteg feküdt, megölték egy nyisszantással, majd kimentek, betették maguk mögött az ajtót, és azt mondták a családnak, hogy most 24 órán át, ne zavarják a beteget, hadd pihenjen. Így tettek az egész várossal…

Ekkor komoly veszély fenyegetett, hogy a környező kanaánita népek megbosszulják a schemi mészárlást. Jákov vette a sátorfáját és elpályázott, előbb azonban megrótta fiait, akik veszélybe sodorták őt és a családot. “Hát, mint egy szajhával bánjanak húgunkkal?” – volt a válasz.

Az igazi választ Isten adta meg: “Amikor elindultak, Isten rettegése szállta meg a környező városokat és nem üldözték Jákov fiait…”.