A zsidóellenességnél sokkal nagyobb fenyegetést jelent, ha elfordulnak a hívek a közösségektől, amit a demográfiai visszaesés is tetéz – vélekedtek a 3. Európai Zsidó Vezetői Kutatás megkérdezettjei.
A tavaly június és augusztus között az eltérő zsidó irányzatokat képviselő európai vezetők és véleményformálók körében lefolytatott kutatás megmutatja, hogy melyek azok a kulcsfontosságúnak ítélt kérdések és veszélyek, amelyek a kontinens zsidó életét várhatóan meghatározzák az előttünk álló 5-10 évben.
A zsidó életre leselkedő legfőbb veszélyként nem az antiszemitizmust nevezték meg, bár 40%-os említettsége jóval magasabb a 2011-es 26%-nál. A belülről fakadó problémák mégis fenyegetőbbnek tűnnek: a zsidó közösségektől való elidegenedéstől tartanak a legtöbben (61%), ezt követi a zsidó szervezetek gyengesége (55%) és a demográfiai visszaesés (54%). A 2008-ban még 64%-kal első helyen álló vegyes házasságokat ma már kevesebben tartják kockázatnak, bár még mindig 4 százalékponttal többen említették, mint az antiszemitizmust.
A párizsi merényleteket követően a zsidó vezetők mégsem félnek kilépni az utcákra: 85% teljes mértékben vagy inkább biztonságban érzi magát. A vezetők helyzetértékelése természetesen nem feltétlenül egyezik a zsidó lakosságéval, de az mindenképp figyelemre méltó fejleménye a 2015-ös kutatásnak, hogy regionális szórás nemigen tapasztalható: alig van eltérés a nyugat-, illetve a kelet-európai országok megkérdezettjeinek biztonságérzete között.
A zsidóellenesség erősödését ezzel együtt is a legtöbben aggasztónak találják, 67%-uk pedig az előítéletesség további erősödésére számít a következő időszakban. Figyelmeztető jel az is, hogy nem az elszórt vandalizmus bizonyul igazán aggasztónak, hanem az interneten, a médiában terjedő antiszemitizmus.