Eszter böjtjével veszi kezdetét a purimi ünnepsor

Eszter böjtjével veszi kezdetét a purimi ünnepsor

Ebben a polgári esztendőben Ádár hónap 14-e, mely Purim napja március 1-re (február 28. estétől) esik. Ezen a napon arról emlékezünk meg, hogy a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség, amelynek kiirtására Hámán gonosz tervet szőtt, megmenekült. Ezt a polgári időszámítás kezdete előtt 450 körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg.
A Purim név a “sorsvetést” jelentő pur szóból ered, mert Hámán így választotta ki az időpontot, amikor rá akarta szabadítani hordáit a zsidókra, hogy kiirtsa őket. Purim előtti napon, vagyis Ádár hónap tizenharmadik napján tartják a zsidó közösségek tagjai ezt a böjtöt.

Purim ünnepének előestéjén, Ádár 13-án tartjuk Eszter böjtjét (תענית אסתר). Ekkor arra emlékezünk, hogy a perzsiai zsidók engedélyt kaptak a királytól, hogy harcba szálljanak Hámán ellenük törő erőivel. Eszter böjtje annak emlékére került be a jeles napok közé, hogy a fogságban, diaszporában élő perzsiai zsidók böjtöltek , hogy Hámán, – az amalekita-, gyilkos terve ne valósulhasson meg ellenük.
A Nép csatlakozott Eszter királyné , és nagybátyja, Mordecháj böjtöléséhez i.e. 365-ben.
Az első “Holokauszt kisérlete” így nem sikerült, és visszájára fordult,- Hámán életével fizetett.
Imádkozással és böjttel küzdöttek. Ennek emlékére szokás minden év ádár 13-án böjtöt tartani. A böjt napkelte előtt kezdődik, és napnyugta után 35 perccel ér véget.

A böjt pirkadatkor veszi kezdetét, és napnyugtával ér véget. Tilos az étkezés és az italfogyasztás.
“… ne egyetek és ne igyatok három napig, éjjel-nappal: én is, meg leányzóim azonképen bőjtölni fogok,…”
(Megilát Eszter IV.16.)

Eszter böjtjét, és Purimot követően, Ádár 15-én Susán Purimmal zárjuk a purimi ünnepsort. Susán Purim utalását Eszter Könyvében találjuk. A zsidók Ádár hó 13-án mérkőztek meg ellenségeikkel, és 14-én lett nyugtuk tőlük, ezért lett ez az öröm és a lakomázás napja. Susánban azonban engedélyt kaptak a zsidók, hogy 14-én is harcoljanak az akkori elnyomók ellen, így ott csak 15-én ült el a harci zaj. Erec Izrael akkor romokban hevert, pusztaság volt, azért viszont, hogy mégis kijusson neki a fényes fővárosi dicsőségből, elhatározták a bölcsek, hogy ott is 15-én legyen Purim azokban a városokban, amelyek fallal voltak megerősítve Jöhosuá korában. Jeruzsálem minden kétséget kizáróan körül volt véve fallal Jöhosuá korában, ezért ott valóban Ádár 15-én olvassák a Megilát. Ahol nem tudni biztosan, mikor épült először városfal, pl. Akkóban, Tibériásban, Jaffán, ott 14-én és 15-én is megünneplik Purimot.