Elkezdjük olvasni a Tóra ötödik könyvét

Elkezdjük olvasni a Tóra ötödik könyvét

Ezen a héten elkezdjük olvasni Mózes ötödik könyvét, amelynek elnevezése Dvárim, vagy askenáz kiejtéssel Dövórim (דברים).
A könyv címének, és egyben az első hetiszakaszának jelentése: “Szavak”. Az ötödik könyv a Tóra talán egyik legfontosabb része, gazdag és változatos tartalmánál fogva sokféle kérdéskört kínál feldolgozásra. Itt valósul meg a mózesi kinyilatkoztatás
záróköve is. A könyv elejétől a végéig Mózes halála előtti beszédeit tartalmazza. Úgy is nevezhetnénk: Mózes végrendelete.

Beszédei elején Mózes megemlíti, mint kapott az Istentől segítőtársakat, mikor már nem volt képes a vezetés terhét egyedül viselni. “Hogy viseljem egyedül terheteket, perlekedésteket?”

Mózes szívhez szóló beszéddel – beszédekkel vállalta a nép előtt negyven esztendő eseményeit az egyiptomi kivonulástól addig a percig, mikor már Kánaán határainál álltak. Csak azokat az eseményeket sorolta fel, melyek tanulságul szolgálhatnak a jövőben.

Ezért tárta Mózes a pusztában született nemzedék elé elsősorban a kémek történetét, akik fellázították a népet, hogy “válasszunk vezetőt és térjünk vissza Egyiptomba.” Keserűen jegyezte meg Mózes “ebben a dologban nem hittetek Istenben”. Az Egyiptomból kivonult nép kishitű lévén nem volt alkalmuk a honfoglalásra, és a vezető arra intette az új nemzedéket, hogy csak erős hittel lehet új hazát teremteni.

Nagy teret szentel Mózes a Jordánon túli terület elfoglalásának. Szichon és Og, a két emorita király, legyőzve bátoríthatja a népet Kánaán népeinek legyőzésére. Ezért Mózes részletesen elmondta a győzelem történetét hangsúlyozván, hogy csak az erős hit segítette Izraelt. A Jordánon túli terület elfoglalása nem volt tervbe véve, de mivel az emoriták nem adták meg Izrael fiainak a békés átvonulási jogot, országuk is Izráel tulajdona lett.

A két emorita király országát elfoglalták. A legenda szerint Og, a Bárán királya óriás volt és Mózes személyesen győzte őt le. A két királyság területét (a mai Jordánia) nem volt szándékában Mózesnek megszállni és letelepedni. Csak amikor Reuben, Gád és a fél Monásseh törzs kérte, hogy letelepedhessék, Mózes beleegyezett, azzal a kikötéssel, hogy előbb átkelnek a Jordánon és élharcosként segítenek testvéreiknek elfoglani Kánaán országát. Így lett a honfoglalás korszakában (i.e. körülbelül 1300-1200-ban) a Jordán két partja Izráel birtoka.

Ugyanakkor Mózes elrendelte Isten nevében, hogy Moáv és Ámon népeivel ne bocsátkozzanak harcba. Így maradt a Jordán túlsó partján két kis ország független, egészen Dávid király uralkodásáig.

A könyv központjában Isten népe eszménye áll, és az a célja, hogy arra tanítsa a vallás gyakorlóit, hogy milyennek kell lennie Isten népének. A Dövórim szakaszaiban közölt törvények meghatározták a zsidóság életének szociális berendezkedését is, melynek alaptörvénye a Tízparancsolat.