Ein Gedi turisztikai forgalma sínyli meg leginkább a Holt-tenger száradását

Ein Gedi turisztikai forgalma sínyli meg leginkább a Holt-tenger száradását

Egyre nagyobb gondok vannak a Holt-tengerrel. Izrael egyik legvonzóbb turisztikai látványossága meghökkentő és nyugtalanító sebességgel apad: évente 100 centiméterrel csökken a vízszintje. A helyzetért az emberek ténykedéseit teszik felelőssé.

A Jordán folyó ma már inkább csak pataknak mondható, mintsem folyónak, ezért egyre csak apad a Holt-tenger (יָם הַמֶּלַח) is, mivel elvileg a Jordán medencéjének vízkészlete táplálná. Mostanra viszont épp csak csordogál a víz.

A hatvanas években a tengert tápláló folyók egy részét elterelték, hogy vezetékhálózaton keresztül az ország egésze számára vizet biztosítsanak. Emellett az ásványokat kitermelő cégek fúrni kezdték a partszakasz mentén lévő talajt, hogy kibányásszák és exportálják a Holt-tenger ásványait. A vízhozam csökkenése miatt a tenger a kilencvenes években elkezdett visszahúzódni, azóta több ezer lefolyólyuk keletkezett az izraeli oldalon e fúrásoknál.

2015-ben Jordánia és Izrael megállapodást írt alá, hogy 900 millió dollárt fordítanak a tenger megóvására, hogy közös erővel építenek egy csatornát a Vörös-tengertől a Holt-tengerig, hogy a Holt-tengert táplálják évente közel 300 millió köbméternyi vízzel. A tervek szerint a három évet igénybe vevő építés után megkezdődhet a “Sós-tenger”  újjászületése, így Izrael nem veszíti el egyik közkedvelt turisztikai célpontját.

A problémák már szabad szemmel is láthatóak az egykoron nagyobb vízfelülettel rendelkező Holt-tenger partjainál fekvő településen Ein Gediben is: