Történelmi jelentőségű volt Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozója? Más vallásokon belül is vannak eltérő irányzatok? Fontos lehet a vallási párbeszéd más vallásokon belül, esetleg vallások között is? Hogyan látják ezt a különböző vallások tantói?
A zsidó vallás képviseletében Darvas István, az OR-ZSE zsinagóga rabbija fejtette ki véleményét a 24.hu internetes oldal összeállításában:
-A pápa és a pátriárka találkozóját semleges megfigyelőként is fontosnak tartom, egyszerűen azért, mert jó azt látni, ha helyrehozhatatlannak tűnő kapcsolatok a javulás irányába indulnak el. Ahogyan a zsoltár (133:1) mondja: “íme, milyen jó és szép, ha a testvérek együtt ülnek”. Hogy vannak e hasonló ellentétek a zsidó irányzatok között? Talán mindennél többet mond a kérdés kapcsán a vicc, amelyik egy lakatlan szigetre tévedt zsidóról szól, aki rögtön két zsinagógát is épít. Miért kettőt? Egyet azért, hogy bemenjen imádkozni, egyet meg azért, hogy be se tegye oda a lábát. Ez így persze túlzás, de nem lehet azt mondani, hogy teljesen távol van a valóságtól, mint ahogy az a kijelentés is mély igazságot tartalmaz, miszerint ahol két zsidó van, ott legalább három különféle vélemény fogalmazódik meg, az esetek nagy részében egyszerre. Terjedelmi okból most nem foglalkoznék a világban található zsidó közösségek ellentéteivel, ideológiai különbségeinek mélyebb magyarázatával. Magyarországon négy irányzat rendelkezik annyi követővel, hogy említésük esetén értelme legyen a “jelenlét” kifejezésnek: a neológia, az ortodoxia, a Chábád-mozgalom, illetve a reform közösség. Bíró Tamást idézve és vele teljesen egyetértve kijelenthető, hogy “a legtöbb esetben nem lehet rámutatni bizonyos fundamentális teológiai különbségekre az irányzatok közt”. Ez ad reményt arra, hogy az ellentétek előbb-utóbb elsimulnak és a konfliktusok gerjesztői minden oldalon belátják, hogy csak egymást tisztelve tudják az istenszolgálatot a megfelelő módon végezni.