A Knesszet elfogadta a Jeruzsálem felosztását megnehezítő törvényt

A Knesszet elfogadta a Jeruzsálem felosztását megnehezítő törvényt

Az izraeli törvényhozás kedden elfogadott egy törvényjavaslatot, mely minden Jeruzsálem felosztásával kapcsolatos döntéshez – a jövőbeni izraeli-palesztin béke miatt – a Knesszet kétharmados többségének jóváhagyását követeli meg.

A Shuli Moalem-Refaeli által javasolt törvény azt a célt tűzte ki, hogy megnehezítse a város felosztását, amelyet Izrael osztatlan fővárosának tekint. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet követelik jövőbeli államuk fővárosának.

A Jeruzsálemre vonatkozó Alaptörvény módosítás miatt a 120 tagú Knesszetben 80 törvényhozó szavazatára van szükség, hogy támogassák a város bármely részéről való lemondást.

Az 1980-ban elfogadott és 2000-ben módosított törvény alapján “Jeruzsálem Izrael egységes, oszthatatlan fővárosa”. “Az Izrael Állam vagy a Jeruzsálemi Önkormányzat törvényeiben meghatározottak alapján nem adható át a joghatalom véglegesen vagy meghatározott időre idegen testületnek, legyen az politikai, kormányzati vagy bármely más hasonló külföldi testület. ”

Mivel az Alaptörvény semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miként módosítható, egyszerű többséggel megfordítható.A törvényt még nyáron terjesztették be, de az eljárást nem sikerült befejezni az őszi szünet előtt.
“A törvény célja az engedmények megakadályozása diplomáciai megállapodások részeként. Jeruzsálem soha nem kerül a tárgyalóasztalra.” – mondta Moalem-Refaeli még nyáron.

“Izrael nem teszi lehetővé egy palesztin állam létrehozását, mely Jeruzsálemet teszi meg fővárosának. Véssétek az eszetekbe, hogy Jeruzsálem a zsidó nép fővárosa, és a zsidó nép fővárosa marad az örökkévalóságig.”– mondta.

Jeruzsálem kérdése előtérbe került az elmúlt hetekben, miután Donald Trump amerikai elnök elismerte a várost Izrael fővárosaként, és azt mondta, áthelyezi az amerikai nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe. Az elnök kijelentette, Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként csupán a valóság elismerése, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem befolyásolja a végleges jogállással kapcsolatos kérdéseket.

Trump december 6-i bejelentése, szakítva több évtizedes amerikai külpolitikai állásponttal, kemény nemzetközi kritikát vont maga után, valamint erőszakos tiltakozásokat robbantott ki Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben, Gázában és a muzulmán világban. Számos európai városban tartottak Izrael-ellenes gyűléseket, amelyek közül néhány antiszemitizmusba fordult.

Nahman Shai ellenzéki politikus bírálta az új törvényt, mondván, csak további nyugtalanságot fog eredményezni.
“Most nincs szükségünk új törvényekre Jeruzsálemről, már láttuk, mi történik a Templom-hegyen” – mondta, utalva a széles körű erőszakra, amely nyáron tört ki, amikor Izrael új biztonsági eljárásokat próbált bevezetni a szent helyszínen egy halálos terrortámadás után.

Tavaly az ENSZ kulturális testülete, az UNESCO számos olyan határozatot fogadott el, amelyek alig említik vagy egyenesen megtagadják Jeruzsálem zsidósághoz fűződő kapcsolatát, Izraelre pedig mint “megszálló” hatalomra utalnak.

Izrael 1980-ban csatolta Kelet-Jeruzsálemet az országhoz, de ezt a nemzetközi közösség mind a mai napig nem ismeri el, a legtöbb ország nem hajlandó a város egyik részét sem elismerni Izrael fővárosaként, mondván, hogy ezt a kérdést a palesztinokkal folytatott tárgyalások során kell rendezni.

(ujkelet)