A 90. ünnepi könyvhét tele lesz zsidó tárgyú művekkel

Idén 90. alkalommal kerül megrendezésre az Ünnepi Könyvét, a központi helyszín a budapesti Vörösmarty tér átépítése okán a Duna-parti Dunakorzó sétány.
A teljesség igénye nélkül az idei könyvünnepre az alábbi zsidó tematikájú kiadványok jelentek meg:
1. Löw Immánuel válogatott művei II. – Fényszóró drágakövek
Bár Löw Immánuel legendás szegedi főrabbi Mineralien der Juden című, a zsidók ásványainak művelődéstörténetét ismertető kézirata a holokausztban megsemmisült, a korábbi években a mű egyes fejezetei a világban elszórva megjelentek. A Löw Immánuel válogatott művei könyvsorozat második kötetében első alkalommal olvashatók magyarul a nagy mű megmaradt fejezetei. (Szerkesztette: Ungvári Tamás, Hidvégi Máté, Scolar kiadó)
2. Bölcsek és balgák – Ószövetségi bölcsességek
A Bibliában számtalan, a mindennapi életünkkel kapcsolatos jó tanácsot, mindannyiunk számára megfontolandó útmutatást találunk. A Kötetben az Ószövetség négy bölcsességi könyvéből (Példabeszédek, Prédikátor, Bölcsesség, Sirák fia) válogattak tanulságos mondásokat. (Lazi kiadó)
3. Ungvári Tamás: A Gólem és a prágai rabbi
Gólem – az anyagból gyúrt csodálatos lény számos alakban jelent meg az európai és a közel-keleti történelemben: hol szörnyetegként, hol emberbarát óriásként aszerint, miként ítélték meg teremtőjét, az istenfélő vagy gonosz rabbit. A Gólem-történet jellegében apokrif, kánonon kívüli legenda, melynek magvában ott rejlik számos teremtéstörténet. Ungvári professzor e legendakör eredetét és továbbélését, illetve a teremtés, alkotás lényegét magyarázza, felhasználva ehhez az okkultizmus és a kabbala vonatkozó ismereteit. Ungvári kultúrtörténete mágikus, misztikus utazás a földön túli dolgok világába. (Scolar Kiadó)
4. Novák Attila – Shiri Zsuzsa: Magyar emlékek Izraelben
A Magyar emlékek Izraelben című kötet azokat az izraeli történelmi eseményeket, társadalmi csoportokat, településeket, keresztény emlékhelyeket, kulturális nyomokat mutatja be, amelyek Magyarországról, sőt a történelmi ország területéről eredtek, és a Közel-Keleten, Izraelben vertek gyökeret. Mert nemcsak egyes magyar ajkú és kultúrájú emberek alijáztak, tértek meg őshazájukba, a zsidó államba, hanem teljes magyar haszid vagy pionír közösségek is, írók, költők, zenészek, építészek nemzedékei, akik mind-mind saját arcukra akarták formálni új hazájukat, s ez többé-kevésbé sikerült is nekik. Ezt a “magyar arcot” keresték, találták meg és mutatják be a kötet szerzői. (Kiadó: Antall József Tudásközpont)
5. Magyar-zsidó identitásminták
A könyv két kivételes teljesítményű magyar-zsidó tudós, Alexander Bernát filozófus (1850–1927) és Marczali Henrik történész (1856–1940) tevékenységét és magyar-zsidó önazonosságát közelíti meg. Úgy, hogy egyúttal esettanulmányokkal viszonyítási keretet alkot értelmezésükhöz. Ebben a keretben tárják fel, elemzik és értelmezik szerzői – Huszár Mihály, Dénes Iván Zoltán, Peremiczky Szilvia, Konrád Miklós, Zima András, Schweitzer Gábor, Zóka Péter, Turbucz Péter és Varga Péter András – Marcali első rabbija, Morgenstern/Marczali Mihály identitásának tényezőit és kapcsolati hálóját, Marczali Henrik magyar-zsidó identitását, Ormódi Bertalan, Kiss József és Makai Emil magyar-zsidó írók önazonosságát, a magyarországi zsidók helyzetére vonatkozó kortárs zsidó értékeléseket, a 19–20. század fordulója zsidó integrációs stratégiáit, két magyarországi rabbiegyesület szervezését, programjait és kezdeményezőit, Alexander Bernát múlt század eleji oktatáspolitikai előadásait, Alexander Bernát és Marczali Henrik a nagy háború első három évében tartott előadásait, publicisztikáját, háborús propagandáját, Alexander Bernát és tanítványai filozófiai tájékozódásának egyik lehetséges, de kifuttatatlan – fenomenológiai – fejlődési irányát. (Szerkesztette: Dénes Iván Zoltán, Ráció kiadó)
6. Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők – Nők a magyarországi nyilas mozgalomban
A kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról. A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppúgy, mint a kollektív és az egyéni emlékezetben. A kötet elemzi a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáját, fényképeit és főbb személyiségeinek életútját. (Jaffa kiadó)
7. Heller Ágnes: A Múlt és Jövőben /30/90
Megjelenése során a legtöbb folyóirat zászlajára tűz egy ikonikus nevet, mely ikont maga is építi. (Például a Nyugat Ady Endréét). Egy nevet? Inkább egy ügyet, amelyet a névhez tartozó életmű tölt meg tartalommal. Az új Múlt és Jövő harmincéves történetében ez a feladat a most kilencvenedik életévét betöltő Heller Ágnesre hárult.
Válogatásunk – témák és diskurzusok –a magyar rendszerváltás korának fejlődésregénye is egyben: egy világértelmiségi világszintű érdeklődés- és gondolkodásfolyama. (Múlt és Jövő Kiadó)
További könyvheti megjelenések, újdonságok, programok, dedikálások itt megtekinthetőek>>>
(Az összeállítást készítette: Rosta Márton)

2019, jún, 12